Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - G. Vass István: Újabb dokumentumok a két világháború közötti békéscsabai kórusmozgalom és Kodály Zoltán kapcsolatairól

MUNWWI DOkOMNTUWK liMf jWtl ÚJABB DOKUMENTUMOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI BÉKÉSCSABAI KÓRUSMOZGALOM ÉS KODÁLY ZOLTÁN KAPCSOLATAIRÓL G. VASS ISTVÁN A békéscsabai Aurora-kör történetére vonatkozó tanulmányokból (Tibori János: Fejezetek a békéscsabai Aurora zenei, irodalmi és képzőművészeti kör történetéből. Körös Népe IV. Békéscsaba, 1963. 83-114.; Filadelfi Mihály: A békéscsabai Aurora-kör történetének vázlatos áttekintése. Békési Élet, 1973. 3. sz. 510-528.), s különösen az 1963-ban Tibori János által közzétett mintegy 20 Kodálylevélből (Körös Népe IV. 209-224.) viszonylag jól kirajzolódott már eddig is az a tartalmas kapcsolat, amely a két világháború között Kodály Zoltán és Békéscsaba zenei életének néhány irányítója között kialakult. Most a Békéscsaba-Erzsébethelyi Daloskörnek a békéscsabai múzeumba régebben bekerült iratanyagát rendezve újabb érdekes dokumentumokra - többek között 7 eredeti Kodály-levélre - bukkantunk. A? alábbi dokumentumközlést azonban csak részben indokolják ezek az unikális darabok: művelődéstörténeti szempontból ugyanis legalább ilyen fontosak azok a dokumentumok, melyek a békéscsabai kórusmozgalom korabeli állapotát, a kórusok társadalmi összetételét tükrözik, és híven érzékeltetik, hogy a korábbi dalárda-szellem leküzdése, a megszokott férfikarokról a zeneileg is igényesebb vegyeskarok szervezésére való áttérés csak nagy erőfeszítések, nem egyszer belső harcok árán mehetett végbe. A Kodály-féle kezdeményezés jelentőségét, s békéscsabai kezdeti eredményeit csak úgy értékelhetjük igazán, ha a vele szemben megnyilvánult ellenállást, az átmeneti kudarcokat is bemutatjuk. A dokumentumok közlése során - terjedelmi okokból és a lényeg kiemelése érdekében - néhány esetben elhagyjuk a többnyire csak formalitást tartalmazó bevezető és záró bekezdéseket, illetve egyéb kevésbé fontos részleteket. A dokumentumokat - egy kivétellel - időrendben közöljük. * 1. J935. március. Az április 7-i Kodály-hangversenyen szereplő öt békéscsabai kórus rövid története: A Békéscsaba-Erzsébethelyi Daloskör alakult 1914-ben, azonban a megalakulást követő vérzivataros időben, majd a román megszállás alatt szünetelt. 1920-ban kezdte meg újból működését. Részt vett a Szegeden, Debrecenben rendezett Országos Dalosvcrsenyen férfikarokkal, majd 1933-ban férfi- és vegyeskarral. 1932-ben a békéscsabai Aurora-kör által rendezett Haydn évfordulón Haydn Oratóriumából a vegyeskari részt zongora kísérettel, majd 1933-ban szintén az Aurora-kör rendezésében megtartott Kodály hangversenyen a Kodály „Mátrai képck"-ct énekelte... ...A „Mátrai képek" előadása alkalmával jelen volt Kodály Zoltán az előadás után a még színpadon álló karnak a legnagyobb elismerését fejezte ki a nehéz darab előadásáért. Nemsokára Kodály Őméltósága azt az óhaját fejezte ki, hogy szeretne lejönni Békéscsabára, a kar összetételét és felfogóképességét tanulmányozni. Ez rövidcsen megtörtént, amikor a Tanár Úr a kart személyesen tanította az egyik vegyeskari szerzeményére. Ekkor született meg a Kodály hangverseny eszméje, amelyik április 7-én több békéscsabai férfikar és a leánylícium énekkarának bevonásával testet ölt. 88