Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Wagner Márton: A közép-békési településegyüttes állami terület beosztásának és tanácsigazgatási sturktúrájának továbbfejlesztése
2. ábra: A közép-békési településegyüttes hipotetikus tanácsigazgatási struktúrája 3. A településegyütteshez közvetlenül kapcsolódó települések 1. A városegyütteshez tartozó települések 1. BÉKÉSCSABA GYULA BÉKÉS Gerla Tarhos 2. Kétsoprony Telekgerendás Újkígyós Szabadkígyós Elek Murony Doboz Bélmegyer Kamut (Sarkad) 3. Kondoros Kétegyháza Lökösháza 2. A településegyüttes MEZOBERENY SARKAD Csárdaszállás Méhkerék Kötegyán Újszalonta Sarkadkeresztúr Köröstarcsa Mezőgyán Geszt nagyközségi közös tanáccsá szervezésére van lehetőség. Méhkerék, Kötegyán, és Újszalonta Sarkad székhellyel, Mezőgyán és Geszt Sarkadkeresztúr székhellyel szervezhető közös tanáccsá. (Egy Sarkad székhelyű hét településből szervezett közös tanács alakítását sem lenne helyes teljesen kizárni!) Differenciáltabb megoldás esetén Köröstarcsa valamint Mezőgyán és Geszt nagyközség-környéki község lehetne, Mezőberényhez, illetve Sarkadhoz kapcsolódóan. A közép-békési településegyüttesnek, mint középfokú állami területi egységnek az elismerése törvényi szintű feladat. Új, differenciáltabb tanácsigazgatási kapcsolati formák meghonosítása szintén túlmutat a megyei lehetőségeken. Vannak azonban olyan területek, amelyeken már napjainkban is előbbre léphetünk. Erdei Ferenc szavaival élve: a történelem sürget is, nem is; mivel az élet akkor sem akad meg, ha az államigazgatási probléma sokáig nem oldódik meg. Persze jobb lenne - mint a Város és vidéke című művében írja - magasabb szintű szervezettség legmegfelelőbb formáját hamarosan megtalálni, az előrelendítené a fejlődést. Az íyabb szervezeti keretek azonban csak az esetben tölthetnek be ilyen szerepet, ha a tényleges gazdasági-társadalmi kapcsolatoknak megfelelőek és a tudatokba is befogadhatok (ERDEI F. 1977b). Tulajdonképpen arról van szó, hogy az államigazgatás igen rugalmasan viseltetik a korszerűtlen szervezeti megoldások iránt, azok negatív hatásait nagyrészt közömbösíti működése során. Nem szükséges bizonyítani, hogy az így lekötött energiák ugyanakkor rontják az egész szervezetrendszer hatékonyságát. Az államigazgatási struktúra átalakítása, „szinkronizálása" során tapasztalható óvatosság azonban részben érthető. Egyrészt, mivel az államigazgatási szervek a politikai struktúra intézményrendszerének részei, bármilyen korrekciójuk a hatalomgyakorlás struktúráját alapjaiban érintheti. Másrészt - ami az előzőtől nehezen választható el - az államigazgatási struktúra átalakítása a politikai-hatalmi szférában is közvetlen konzekvenciákat eredményezhet, az itt megfogalmazódó külön érdekek a döntések 86
