Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Wagner Márton: A közép-békési településegyüttes állami terület beosztásának és tanácsigazgatási sturktúrájának továbbfejlesztése

2.1. A közcp-békési településegyüttes centrum-településeire is igaz az a megállapítás, hogy vonzásterületük nem homogén, a centrum és a környező települések kapcsolatainak intenzitása változó; általában - de nem feltétlenül - a központi településtől távolabb fekvő területeken csökkenő tendenciát mutat. A vonzáskapcsolatok intenzitásának és volumenének megfelelően általában hármas gyűrű alakult ki a centrumtelepülések körül a közép-békési településegyüttesben. Az első övezetbe a centrumok, illetve ezekkel közvetlenül határos, esetenként már egybeépült települések tartoznak. E települések belterületei általában olyan közel fekszenek, hogy egyéb - gazdasági, társadalmi és településpolitikai - feltételek megléte esetén a települések egyesítésére is sor kerülhet. A második övezetbe a centrummal szoros társadalmi, gazdasági, ellátási, munkaerőfoglalkoztatottsági, földrajzi és közlekedési kapcsolatban álló települések tartoznak. Kapcsolatuk - már csupán az 5-10-15 km-es távolságok miatt is - lazább a centrummal, de abban a körben helyezkednek cl, ahol a centrum kisugárzó hatása lényegében minden területen jól érzékelhető. Tipikusan olyan települések tartoznak ebbe a második gyűrűbe, amelyek jelenleg ténylegesen, vagy potenciálisan városkörnyéki községek. A harmadik övezetbe azok a települések tartoznak, amelyek a településegyüttes peremén helyezkednek el. Ezek a települések általában vagy nagyon lazán, más települések közbeiktatódásával, vagy csupán néhány meghatározott funkció vonatkozásában kapcsolódnak a centrumokhoz (a városegyütteshez) (1. ábra). 2.2. A vonzásövezctekkcl adekvát tanácsigazgatási kapcsolatrendszer kialakítását jelenleg két tényező hátráltatja. Az egyik a szervezeti-jogi megoldások szűkössége, a másik „speciális" közép-békési helyzet: a gyulai járás léte. 2.2.1. Nem szükséges külön bizonyítani, hogy a centrum-vonzáskörzet fogalmi pár nem azonos a város-városi vonzáskörzet fogalmi párral. Igaz ugyan az, hogy egy település a várossá nyilvánítással már önmagában is nagyobb hatást gyakorolt a környezetére, mint korábban (az igazgatási döntés struktúraképző elem), de a vonzáskapcsolatok elsősorban a gazdasági szféra függvényei (ZSUFFA I. 1974). Ilyen alapállásból kiindulva nem kétséges, hogy azon nagyközségek, amelyekben a városi funkciók nagy része már kialakult, a városokhoz hasonlóan vonzáskörzettel rendelkeznek. Különösen igaz ez a közép-békési településegyüttes két nagyközségére; Mezőberényre és Sarkadra. Ha a jelenlegi jogi szabályozáson túl tekintünk, akkor abból a tényből, hogy a nagyközségek is rendelkeznek vonzáskörzettel, nem csupán a fejlesztési döntések során kell bizonyos konzekvenciákat levonni. Véleményünk szerint adottak ahhoz a feltételek, hogy a városok és a környezetükben lévő települések esetében már meglévő kapcsolati formákat a nagyközségekben is kiépítsük. Meg kell teremteni a nagyközségek és a környezetükben (vonzáskörzetükben!) levő települések azon kapcsolati formájának a jogszabályi feltételeit is, amely analóg a városok és községek városkörnyéki (nagy-) községi konstrukciójával (OSVÁTH L. - VARGA T. 1977). Nyilvánvaló ugyanis, hogy a jelenleg már széles körben kiépült községi közös tanácsi kapcsolati formában a székhely község legalább olyan, ha nem nagyobb befolyású a társközségek fejlesztésére - igazgatásáról nem is beszélve -, mint a város a városkörnyéki községekre. A községi közös tanácsi kapcsolatoknál lazább kapcsolati forma gazdagítaná a már meglévő formákat, az adott területi-helyi feltételeknek leginkább megfelelő, differenciált megoldások kialakítására nyílna lehetőség. A jogszabályi lehetőség biztosításával - természetesen - olyan, lényegében a városkörnyéki konstrukcióban bevált feltételrendszert kell majd kialakítani, illetve továbbfejleszteni, amely kellően biztosítja a tényleges és az igazgatási vonzáskörnyék egybeesését. 2.2.2. A közép-békési településegyüttesben - ha nem is mindig megfelelő összetételben, de - már létrejöttek a város-község tanácsigazgatási kapcsolatok a városkörnyéki községi intézmény bevezetéséve. Egyedül a gyulai járás töri meg ezt a szisztémát; azzal, hogy területéhez három centrum vonzáskörzetébe tartozó települések tartoznak. Elsősorban az akadályozza az összehangolt fejlesztést, hogy Újkígyós, Szabadkígyós, Lökösháza és Kétcgyháza a középszintű tanácsi területi igazgatásban Gyulá83