Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Wagner Márton: A közép-békési településegyüttes állami terület beosztásának és tanácsigazgatási sturktúrájának továbbfejlesztése

tagolása döntően az állami területi beosztáshoz igazodik. Az állami és az államigazgatási szervezet területi tagoltságának lényegi egybeesése miatt korábban például az Alkotmány is „államigazgatási" beosztásról rendelkezett. Az államigazgatási területi beosztás meghatározólag hat a többi állami szervtípus területi tagozódására is (SCHMIDT P. 1976). A kapcsolatot az Alkotmány rendelkezései biztosítják. Ezek az ún. általános területi egységek, amelyek a politikai hatalom gyakorlására szolgáló állami szervezet gerincének, a politikai alap szervezeti formainak területi bázisai (HENCZ A. 1973). Az Alkotmány módosítása nyomán az 1972. évi I. Törvény szerint: „A Magyar Népköztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra, községekre tagolódik. A megyék járásokra, a főváros és a nagyobb városok kerületekre oszthatók". A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény az állami, jogi településkategóriákat annyiban egészíti ki, hogy meghatározza, hogy tanácsok községben, nagyközségben* városban, megyei városban, a főváros kerületeiben, a fővárosban és megyékben működhetnek. Véleményem szerint a városkörnyéki községek által átfogott területet is államigazgatási területi egységkén kezelhetnénk. Mivel az Alkotmány módosítása - a tanácstörvény hatályba lépése után sem ismeri el ezt a kategóriát, csak mint igazgatási-kapcsolati formát szerepeltetjük. A városkörnyéki községek területe ezek szerint a járáson belül helyezkedik el, de hasonlóan a városokhoz a járási állami szervek többségének illetékességi területe már nem foglalja magába államigazgatási területüket. A következőkben az állami szervtípusok közül az államhatalmi-képviseleti szervekkel, közelebbről a tanácsokkal foglalkozunk. Ezt a kiemelést az indokolja, hogy a tanácsigazgatás szervezetrendszere az, amelyre - véleményünk szerint - a településegyüttes speciális kapcsolatrendszere építhető. i.l. A tanácsigazgatási területi beosztás alapegységei: a települések, illetve ezek közigazgatási formái, a városok és a községek, nagyközségek. A közép-békési településegyütteshez három város, hét nagyközség és tizenhét község tartozik. 1.1.1. A középkori Csaba a minden szempontból fejlettebb Gyula és Békés közvetlen közelében nem rendelkezhetett más településre kiható igazgatási funkciókkal. A megyei sajátosságoknak megfelelően a település nagy határral (pusztákkal) rendelkezik és mint járásszékhelyhez pl. az 1900-as években mindössze 2 község tartozik. Kirívó anomáliaként 1919-ig több mint 42 ezer lakossal még mindig falu. 1919-ben lett rendezett tanácsú város (DÖVÉNYI Z. 1977, HENCZ A. 1973). 1919 júliusában megszüntetik a békéscsabai járást. 1950. március 16-tól megyeszékhely. Közigazgatási területe az idők során csökkent. 1923-ban Nagygerendáspuszta egy resze Gerendás néven, illetve Felsőnyomás, Fürjes, Gerendási legelő, Soprony és Telekgerendás egy része Telekgerendás néven községgé szerveződött. Az 1927-ben Doboz községből kivált Dobozmegyer (1929. májusától Mezőmegyer) 1973-ban egyesült Békéscsabával, így a város területe gyarapodott. Békés a török hódoltság előtt megyeszékhely volt. Az újratelepítést követően fokozatosan csökkent jelentősége. 1973-tól város, 1974-ig járásszékhely. Közigazgatási területéből 1946-ban Bélmegyer, Cserormágy, Fehérhát Bélmegyer néven, 1950-ben Kamut és Murony 1954-ben Tarhos zserveződött községgé. Gyula 1950-ig megyeszékhely. 1910-ben a békésgyulai járáshoz 3 község tartozik. Jelenleg is járási székhely 13 községgel. Közigazgatási területe 1900 óta nem csökkent, sőt 1977-ben Gyulavári községgel gyarapodott. 1.1.2. A településegyütteshez 7 nagyközségi tanács tartozik. A felszabadulás után 1973-ban nyilvánították Mezőberényt, Sarkadot, Dobozt, Újkígyóst, Eleket, Kondorost és Kétegyházát nagyközséggé. Mezőberényben van a Csárdaszállással, Újkígyóson pedig a Szabadkígyóssal közös nagyközségi tanács székhelye. Az előbbit 1975-ben, az utóbbit 1977-ben hozták létre. A jelenlegi nagyközségekből négy új község szerveződött; 1927-ben Mezőmegyer (Doboz területéből), 1949-ben Lökösháza (Elek területéből), 1950-ben Szabadkígyós (Újkígyós területéből), 1952-ben Csárdaszállás (Köröstarcsa és Mezőberény területéből) és 1958-ban Gerla (Doboz területéből). * A következőkben, ha a nagyközségi jogállást nem emeljük külön ki, a község fogalmán nagyközséget is értünk. 80