Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - SZEMLE

ill. 347. 1.). A névmutató pl. a 158, 206, 271. oldalon nem jelzi Székács nevét, holott a könyv figyelmes elolvasása után itt is találkozunk vele. Ezek azonban csak apróságok. Valójában örömmel üdvözölhetjük Fried István könyvét, melyben a Békés megyéből elszármazottak egyetemes értékeiről is felvillant valamit, talán lendületet adva a közöttünk élő kultúrtörténészeknek legalább egy Székács tanulmány megírásához. Művelődéstörténeti panoráma Békéscsabáról A békéscsabai gimnázium első évtizedei (1855-1897) Mokry Sámuel, Horváth János és Bukovszky János írásaihói Válogatta, sajtó alá rendezte, bevezette és jegyzetekkel ellátta: Kruchió Gábor Békéscsaba, 1980. 184 oldal szöveg, 16 oldal kép. Bibliotheca Bekesiensis 17. Hét évtized a békéscsabai színészet múltjából (1875-1944) Válogatta, sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: Papp János Békéscsaba, 1980. 76 oldal. Bibliotheca Bekesiensis 18. VIRÁGH FERENC A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola immár hagyományos kiadványsorozatának egyszerre két kötetét lapozhatjuk. A két kiadvány közös vonásai könnyűvé teszik az egybefoghatóságot. Mindenekelőtt tartalmuk, a művelődéstörténeti forrásválogatás, az egyik oktatás-, a másik színháztörténeti. Mindkettő jubileumot köszönt Békéscsabán, a gimnáziumi oktatás 125. és az állandó színházépület fennállásának 100. évfordulóját. Közös vonásuk, hogy amikor segítségükkel visszaforgathatjuk a történelem óramutatóját egy évszázaddal, maguk is új korszakot köszöntenek, mert önálló intézménnyé válik a nyomdaipari szakközépiskola, az utóbbi elkülönülése a gimnáziumtól 1980 első felében tart. Összefogható a kiadvány céljában, színvonalában, azaz folytatás mindenképpen. S nem utolsósorban közös vonásuk, hogy bár forrásmozaikok összessége, azonban a válogatás és a szerkesztés okos koncepciója közel egységes történetként viszi az olvasó elé. A „Bibliotheca Bekesiensis" 17. száma (,,A békéscsabai gimnázium első évtizedei, 1855-1897") s békéscsabai három XIX. századi vezető pedagógus egyéniség - Horváth János, Bukovszky János és Mokry Sámuel - írásait teszi közzé, mindhárman azok közé tartoztak, akik igen sokat tettek a békéscsabai gimnázium létrehozása, majd a ,lenni, nem lenni'-küzdelem korszakában a megmentése érdekében. A gimnázium mai igazgatója, Kruchió Gábor gyűjtötte a kötet anyagát és látta el bevezetővel, illetve jól használható szövegmagyarázatokkal, jegyzetekkel. Nem mindennapi élmény a kötet fotóválogatása, ugyanis az olvasók nagy többségét, érthetően, ez ragadja meg elsőként. Ezeknek köszönhetően közelebb kerül hozzánk az iskola hőskon, látható az algimnázium alföldi típusú földszintes épülete, a főutcái tömbkörnyezete madártávlatból, az iskcla 1865. 6. tanévi, Aradon nyomtatott, közös értesítőjének (évkönyvének) fedőlapja, a tudományos munkát végző és publikáló gimnáziumi tanár, Mokry Sámuel elaborátumának címlapja, ugyanis Mokry nevelési programot készített az útjára induló iskola tanári közösségének, hiszen az időtájt nemcsak jónéven vették ezt a tanártól, hanem megválasztásakor értekezésnyi székfoglaló előadásra szoktatták. S mi mindenről tanúskodik még a gazdag fotomelléklet! A kötet fő gondolata a mai, Rózsa Ferenc nevét viselő gimnázium nem kevésbé híres elődjének, az evangélikus egyházi gimnáziumnak bő négy évtizedes története 1855-től, az algimnázium kezdetétől 1896-ig, amikor az oly sok küzdelemtől körül516