Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - SZEMLE

Ez többek között a könyv szerkezetéből adódik. Ejtsünk néhány szót erről is! A szerző alapvetően igazodik ugyan az időrendhez, de mondanivalóját mindenkor a tárgyi leletanyaghoz köti. Könyvét az európai helyzet rövid áttekintésével indítja, majd a megtelepülő magyarok életmódjának ismertetésére tér rá. Eme bevezető jellegű fejezetek után a kalandozó hadjáratokról, az államszervező harcokról, s a XI. századi magyar társadalomról olvashatunk. A későbbiek során a királyi megyerendszer kialakulásával és az egyházszervezettel kapcsolatos fontosabb kérdéseket tekinti át. A könyv második felében a koronázási jelvényekkel összefüggő problémákat tárja az olvasó elé - talán kissé hosszadalmasan is. Főleg akkor szembeszökő ez az aránytalanság, ha a koronázási jelvényekről szóló fejezetet a pogánylázadások koráról és a XI. századi idegen hódítók elleni harcokról írott részekkel vetjük össze. Az egyes fejezetek, mint erre már korábban is utaltunk, nem azonos színvonalúak. A legjobban kidolgozottnak a királyi megyeszervezet kialakulásáról és az egyházszervezetről szólók tűnnek. Ezeken belül - de a könyv egészét tekintve is - azok a részek jelentik a legmaradandóbb olvasmányélményt, amelyek mögött ott találjuk a szerző saját kutatási eredményeit, ásatási tapasztalatait (például a kétélű kardokhoz kapcsolódó feltevése, a somogyvári apátság feltárásának rövid ismertetése). Itt jegyezzük meg, hogy Bakay jó érzékkel válogatta össze a kötet illusztrációs anyagát. A fényképfelvételek, a temetőkről készített ábrák, az egyházi építmények alaprajzai és a különféle térképek nagy segítséget nyújtanak az olvasónak a régmúlt idők megértéséhez. Bakay külön érdeme az is, hogy szinte valamennyi lényeges kérdés tárgyalásánál igyekszik rámutatni az európai, pontosabban a kelet-európai fejlődésben fellelhető párhuzamokra. Mindent egybevetve elmondhatjuk: olyan munkát vehetünk kézbe, amely joggal tarthat számot a nagyközönség, többek között a Békés megyei olvasók érdeklődésérc, akik közül talán nem mindenki tudja, hogy a mai Békés megye területének nagy részén már az államalapítás korában fontos események történtek. Békési székhellyel itt élt ugyanis az a Vata, aki népével a pogányság jelszavát hangoztatva, saját részuralmának fenntartása céljából, fegyveresen szállt szembe a kibontakozó feudális állammal. Lényegében államszervező harcot kell látnunk Vata mozgalmának leverésében - bár Bakay erről nem ejt szót. A békési vidéken Vata elbukása után került sor a feudális államszervezet helyi-területi elnyomó apparátusának, a királyi vármegyének a megszervezésére. Národopis Slovákov v Mad'arsku, 1979 A magyarországi szlovákok néprajza, 1979 NÉMETH ZOLTÁN Négy év elteltével újabb és terjedelmesebb kiadványt adott közre a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége a Magyar Néprajzi Társaság közreműködésével. 1975-ben jelent meg a Národopis Slovákov v Mad'arsku c. néprajzi tanulmánygyűjtemény első kötete azzal a reménnyel, hogy több is követi. Nos, 1979 novemberének végén kezünkbe vehettük a másodikat, és most már bizonyos, hogy hamarosan megjelenik a harmadik is. Az 1975-ös összeállítás a Kner Nyomda terméke, a mostani az Egyetemi Nyomdáé, és a Tankönyvkiadó gondozásában látott napvilágot 2000 példányban. Az 1975-ös kiadású gyűjtemény 186 oldal terjedelmű, a jelenlegi kereken 300 oldal. A főszerkesztő most is Balassa Iván, a szerkesztők: Krupa András és Lami István. Az előző kötet szerkesztői között volt még Gyivicsán Anna, valamint az időközben elhunyt Manga János, az Előszót Ortutay Gyula írta. Ez a második tanulmánygyűjtemény ismételt bizonyítéka annak, amit az előző bevezetőjében olvashatunk: a magyar néprajztól sohasem volt idegen a magyar államiság valamennyi rétegének kölcsönös megismerése, a magyarokkal együtt élő nemzetiségek folklórjának a kutatása. Az 1975-ben megjelent első tanulmánykötetben Manga János a hazai szlovák etnikai csoportok, nyelvszigetek kialakulásának történetéről ír (Slo502