Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Virágh Ferenc: A mezőgazdasági kis magáningatlan dél-alföldi kialakulásának történetéhez

bontása közben kettős irányban hatva tettenért jelenség a 48-as polgári forradalom mérsékelt célkitűzésének következménye. Az agrárnépesség legalsó rétegeinek feltétlenül szükséges változás és a lehetséges között nagy az olló. Már a jobbágyfelszabadító törvény sincs szinkronban a társadalmi szükséglettel, ráadásul a papírra írt vívmány gyakorlati érvényesítését szerencsétlen történeti szituáció, a forradalmi szabadságharc elbukása is gátolja. Ha lassan és keservesen is, két lényeges mozzanat megy végbe a reformkor közepe és a dualizmus korának első évtizedei között: 1. a mezőgazdaság tőkés fejlődését segítendő, elkülönült a volt földesúr és a volt jobbágy tulajdona, megszűnik határhasználati közösségük, 2. polgári értelemben kis tulajdonná, birtokká vált bizonyos mennyiségű föld s ezzel előrehaladt a társadalom polgári színezetűbbé rétegeződésének folyamata, létrejött, jogalkotással elismertté vált a földes szegény- és kisparasztság. A jobbágyfelszabadítás lezárásának történeti hullámverése átnyúlik a XX. század elejére, mégis az 1890 körüli éveket tekinthetjük korszakhatárnak, mert ekkorra jöttek létre az összes vonatkozó törvények és végrehajtásuk befejeződött vagy igen előrehaladt. A polgári tulajdonviszony létrejötte történeti folyamatának egyik eredményét vizsgáltuk ezúttal, a folyamat általános jellemzője azonban az, hogy közben sikerrel járt az uralkodó osztály fáradozása és átmentette a feudális birtokmegoszlás arányait, illetve az eddig őrzött hatalmi állását. JEGYZET 1. Kovács Agnes: Az úrbéres viszony alakulása a csongrád-vásárhclyi uradalom mezővárosaiban, 17221848. (Agrártörténeti Szemle, 1979. 3-4. 431.) 2. Leírása a csabai örökváltsági ügy keletkezésének. (Pest, 1868.) 9-11.; Arhiv Vojvodine. (Vajdasági Levéltár, Karlovci) Torontalska zupanija 1911. broj kut. 1953. Bóka község elöljárósága 2058 1911. 3. Csizmadia Andor: A magyarországi feudális jogintézmények felszámolásához, a decima megszüntetése. (Gazdaság- és Jogtudomány, MTA IX. Osztályának Közleményei II. 1969 128. 4. Békésmegyei Híradó, 1881. febr. 9.; Bács-Bodrog vm. Történelmi Társulat Évkönyve, 1887.-13.; Lőrinc Péter: A nagy póri pör. (Novi Sad, 1950.) 30. 5. OL. BM. Ált. 150-1876. II. i/a Torontál vm. főisp. 1436/76. szept. ro. 6. Bur Márta: A magyar határőrvidék felbomlása. A házközösség (zadruga) válsága. (MTA Kézirattára.); Szentiványi Ferenc: Torontál vm. monográfiája. (1912) 13.; A belügyminiszter 1899. évi beszámolójában közli: a volt katonai határőrvidéken fennállott házközösségek közül az antalfalvi és az orsovai járásban levő összes közösségek megszűntek. (A magyar királyi kormány 1899. évi működéséről. Bp., 1900.) 16. 7. Dövényi Zoltán-TóthJózsef: Adatok az Alföld I. világháború előtti népességmozgásához. (Békési Élet, 1978 X. 60.) 8. Arhiv Vojvodine. Torontalska zupanija 1909. broj kut. 1934. Torontál vm. főisp. 43. ein. 1908.; Backa zupanija 1909. broj kut. 3594. Penziigyigazgatóság, Zombor, 90404. sz. 1908.; Borovszky Samu: Bács-B. vm. I. 123.; Lőrinc: A nagy póri pör. 27. 9. Az 1836. évi törvénycikkelyek. 20-25. 10. Ember Győző: Oláh István kivégzése Orosházán. (Századok, 1949.) 1-4. sz. 160-167.; Szabad György: A társadalmi szerkezet alakulásának kérdései az abszolutizmus korában. (Történelmi Szemle, 1958.) 1-2. - 255.; Torontál, 1904. június 4.; szept. 16.; Lőrinc Péter: A nagy póri pör. 17.; Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban. 266-267.; A zentai kisemberek peréről a Bács-B. vm. Tört. Társulat Évkönyve 1887. szám tudósít. 13. 1.; Az 1738-as törvény megtiltotta a nem nemesi birtokszerzés jogát. Ezt követően a nemesek birtokkisajátítási pert indítottak a parasztok kezén levő irtvány és egyéb földért. (Grümvald Béla: A régi Magyarország 393.) 11. OL. BM. Ált. K 168-1971. VI. tétel 142. es. BM. 3384 1868. 12. Galgóczy Károly: Magyarország-, Szerbvajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statisztikája. (Pest, 1855.) 131. 13. Arhiv Vojvodine. Torontalska zupanija 1911. broj kut. 1953. Bóka község elöljárósága. 2058/1911. 14. OL. BM. Ált. K 188-1871. VI. 1.142. cs. Ternes vm. alisp. 941/1871. II. 18.; uo. BM. 10037/71. Bács-B. vm. alisp. 290/70. XII. 12.; BML. Békés vm. alisp. 4629/1890.; Békésmegyei Közlöny, 1913. január 23., márc. 2.; Adán a közös legelő 1884-ben történt felosztásakor a nagyobb gazdák 7-10 lánccal többet mértek maguknak, majd kiderült, hogy 130 láncnyi hiányzik, így a volt töredéktelkesek az esedékesnél kevesebb földet kaptak. Megkezdődik a belküzdelem 1890-ben a kisemmizettek igazsága ügyében. (Urbán János: Tűzsziget, 90-94.) 15. Tcmes vm. Hivatalos Lapja, 1905. augusztus 10.; Arhiv Vojvodine. Torontalska zupanija 1911. broj 493