Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Juhász Irén: A Csolt-nemzetség monostorának története

temploma, ezért a falu a monostor templomát használja plébániaként. 1479-ben egy oklevél Mágort más néven Csoltnak nevezi. Birtokosai továbbra is az Abrahámfiak voltak. 1654-ben már Mágor is pusztaként szerepelt az összeírásokban. 1733-ban a törökök kivonulása után összeírták Békés megye elpusztult templomos helyeit, Mágorról ezt jegyezték fel: „Itt még ma is mutatkozik két torony, és sokan mondják, hogy itt szerzetesi kolostor is volt..." Az elhagyott templom tornyai 1786-ban dőltek le, a monostor anyagát felhasználták a megrongálódott vésztői templom kijavításához, valamint a környező kúriák építéséhez. Ez a terület 1798-ban a Wenckheim-család birtokába került, az épületek végleges pusztulását a család 1810-12 között végzett pince építtetése okozta. A pince boltozatának kiképzéséhez felhasználták a lebontott romok anyagát, majd a meghagyott csonkokat termőfölddel terítették le, és szőlővel ültették be a dombot. A kettősdomb északi részének tetejére pedig urasági nyárilakot építettek. A monostor feltárásának eredményével többé-kevésbé sikerült pótolni azt a hiányt, amit a történeti adatok ritkasága okozott. A templom feltárásakor több építési periódusú fal, illetve alapfal maradványait találtuk meg. Megállapítható, hogy az első templomot ezen a dombon a XI. században építették fel, feltehetően 1046 előtt. Ennek a legkorábbi templomnak nem ismerünk falmaradványait csak a falait díszítő freskók (falfestmények) töredékeit; ezek anyag- és stílusvizsgálati eredményei a XI. század elejére keltezik készítési idejét. Ezt a templomot - feltételezés szerint a lázadás időszakában pusztíthatták el vagy legalábbis nagyon megrongálták. Nagyrészben nehezíti a kérdés eldöntését az 1810-12-ben épített pince, mivel a területére eső mindennemű objektum megsemmisült. A korai templomok alaprajzi méreteit ismerve, a dombnak ezen a részén is lehetett az első templom, annál inkább, mivel a többi is itt épült fel, csak nagyobb méretük miatt nem pusztultak el az alapfalak teljes egészében a pince építésekor. A kolostorudvar területén megtaláltunk egy körtemplomot, téglalap alakú előcsarnokkal, mely nem illeszkedik szervcsen a későbbi épületekhez. Feltehetően ez is korai építésű, de nem bizonyítható, hogy ez lett volna az első templom; hanem inkább a XI. század második felében felépített templom mellett, a kegyúr kápolnája volt. A XI. század második felében felépítenek egy román építészeti stílusjegyeket viselő templomot, melynek a szentélyfala félköríves, a templom teste pedig téglalap alakú. Ennek a templomnak a szentélyzáró és a téglalap alakú nyugati végfala megmaradt, ezek a részek kívül estek a pincén. Ebben a félköríves falban találtuk azokat a köveket - építési anyagként - amelyeken a fentemlített freskótöredékek voltak. A templom méretei: hossza 14,8 méter, szélessége 7,6 méter, falainak vastagsága 1 méter. Ez a templom még az noo-as évek legelején fennállott, ezt bizonyítják a falai mellett feltárt sírok pénzlelctei. A sírokban eltemetettek mellett néhány rosszeziist pénzen kívül más leletet nem találtunk; ez természetes, hiszen a keresztény hit megtiltotta a pogány módon való temetkezést. A megtalált néhány pénz fontos kormeghatározó értékű. Ezzel a templommal egy időben épült fel, attól délre a rendház két helyisége, amit később lebontanak. A XII. század első harmadában újra építkezés folyik a dombon, feltehetően bővítési szándékkal. A templomot átépítik háromhajós, nyújtott szcntélyfalas, jellegzetes kolostortcmplommá, a keleti végénél, a déli oldalon egy négyzet alakú sekrestyével. Ekkor épül fel a templomtól délre, a domb lejtője felé nyúlva a szögletes U alakú rendház. A már meglevő keleti két helyiséget lebontják, mélyebb és vastagabb falú alapozást készítenek, feltehetően emeletesre készítik; a további hozzácsatlakozó helyiségeket gyengébben alapozzák és keskenyebb falakkal húzzák fel. A keleti szárnyon levő első helyiség a birtokos család temetkező 445