Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Becsei József: A szarvasi Mendöl-emlékkiállítás megnyitója

Dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese megnyitja a Mendöl-emlékkiállítást tói a magas fokú elméleti szintetizálásig terjedő hatalmas ívű fejlődést futotta be, amely Szarvas földrajzától az Altalános településföldrajz megalkotásáig terjed. Szerette hazáját, az itt élő népet, különös vonzalom kötötte az Alföldhöz, amely terület településföldrajzi kutatásai középpontjában állt, s amely tájról s annak speciális települési rendjéről és formáiról oly sokat ismerhettünk meg írásai által, s megismertette e speciális világot a külfölddel is. Annak, aki arra szánja magát, hogy elolvassa az Alföldi városaink morfológiáját, vagy A városaink valódi nagysága és a helyzeti energiák típusai című tanulmányát, hogy csak ezt a kettőt emeljem ki, bizonyára maradandó élményben lesz része. A Mendöl szemléletében levő térbeliség, a történelmi összefüggések oly konkrét megjelenést nyertek műveiben, amelyen mindig elcsodálkozik az olvasó. Azt gondolom, hogy mi akkor vállaljuk valóban a mendöli szellemi hagyatékot és tudósi magatartást, ha jelen helyzetünket mendöli módon elemezzük. Ennek kapcsán c helyen hadd hozzam szóba az alábbiakat. Az a fejlődési irány és ütem, amelyet Békés megyében tapasztalhatunk, felhívja a figyelmünket arra, hogy szakítsunk azokkal a szokványos értékelésekkel, amelyek azzal, hogy csak pozitíven ítélik meg az elmúlt évtizedek fejlődését, elterelik a figyelmet olyan gondjaink őszinte feltárásáról, amelyek viszont egyre inkább azt eredményezik, hogy a fejlődés dinamikájában nemcsak az utolsó helyet foglaljuk el, hanem ez az elmaradás még tovább növekszik. Ezt a tényt támasztja alá az, hogy 1970 és 1980 között az ország 19 megyéje közül csak Békés megye volt az, amelynek csökkent a lakossága. Valahányszor elégedetlenségünket fejezzük ki, az élénk ellenállásba ütközik, mert azon normatívák szerint, amelyek alapján az elosztást számítják, a megye a legtöbb esetben az elsők között foglal helyet. Ugyanakkor érezzük a helyzet abszurditását, de nincsenek kellően megalapozott érveink. Vajon mi lehet ennek az oka? A többi megyéhez viszonyítva valóban jól állunk-e, vagy elmaradásunkat tudományosan mélyrehatóbban kellene feltárnunk? Városainkban az iskolákban hatalmas gyereklétszámmal küszködünk, az elhelyezés már-már megoldhatatlannak tűnő feladatokat ró az intézményekre. Ez az állapot nemcsak az iskolai ellátottságot jellemzi, de hasonló a helyzet falvainkban számos más, a lakosság 43

2