Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Simon Imre: Az ipar fejlettsége és területi koncentrációja Békés megye egyes térségeiben és településein

is képviselve, a Fémipari KTSZ révén. Az élelmiszeripar ezen Zóna központi településcsoportjában fejletlen. Az orosházi térség egyetlen központja Orosháza Békés megye második legjelentősebb települése. Az itt elhelyezkedő üveggyár adja az ország síküveg termelésének 57%-át és a konzervüveg 40%-át, jelentős a MEZŐGÉP telephely is, ahol a kukoricabctakarító adapterek 85%-át állítják elő. Igen jelentős élelmiszeripari létesítményei a vágóhíd és a beromfifeldolgozó üzem. A könnyűipar feldolgozó üzemmel és háziiparral van képviselve. A közép-békési térség központi helyzetű települései (Békéscsaba, Gyula) és a hozzájuk kapcsolódó Békés, Mezőberény, Sarkad külön tanulmányt érdemelnek, mivel a megyében kiemelt és meghatározó szerepük van. 3. Eredmények A kapott eredményeket a következőkben lehet összefoglalni: 1. A vizsgálatba vont tíz ipari mutató információtartalmát össze lehetett vonni egyetlen faktorba. E faktor értékének kialakulásában a munkaerővel kapcsolatos mutatók játszanak szerepet, míg a technikai fölszereltséget kifejező változók alig befolyásolják azt. 2. A KSH Békés megyei Igazgatósága által gyűjtött ipari mutatók olyan mértékben összefüggnek, hogy velük szinte külön-külön is jellemezhetők az egyes települések. Ez mindenképpen fölveti azt a problémát, hogy a gyűjtött adatok körét, elsősorban minőséget kifejező mutatókkal szükséges lenne kiegészíteni. 3. Békés megye ipari szempontból fejlettebb települései 1977-ben sorrendben a következők: Békéscsaba, Orosháza, Gyula, Sarkad, Szarvas, Mezőhegyes, Mezőberény, Békés, Szeghalom, Endrőd. 4. A tíz fejlettebb település közül öt a közép-békési térségben helyezkedik el. 5. A megye déli részének három jelentősebb települése (Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes) közül ipari szempontból Mezőhegyes emelkedik ki. 6. 1972 és 1977 között az alacsonyabb hierarchia szintű települések növelték ipari súlyukat, míg a megyeközpont Békéscsaba relatív súlya csökkent. 7. Legdinamikusabban fejlődő települések Orosháza, Gyula, és Szeghalom. 8. Békés megyében öt ipari Zóna különíthető el, melyek az egyes ágazatok koncentrációját illetően eltérnek egymástól. IRODALOM ABONYIJ. 1977: Rogionál differentation and accord of the development level of the main branches of food economy determined by a factor analytical model. Acta Geographica Szegediensis. Tom. XVII. pp. 21-28. FRANCIA L. 1974: A faktoranalízis alkalmazási lehetőségei a területi tervezésben. Tervgazdasági közlemények 8. sz. JAHN W

.-VAHLE H. 1974: A faktoranalízis és alkalma zása. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. SIMON 1.1974: A gazdasági fejlettség területi differenciáinak vizsgálata Békés megye példáján. Kézirat. Békéscsaba, 83. p. SIMON I.-RAKONCZAI J. 1975: Kísérlet a termelőerők területi különbségeinek vizsgálatára az automatikus osztályozás módszerével. Földrajzi Értesítő pp. 336-346. TÓTH K. 1973: A gazdasági fejlettség és a népesség aktivitása Békés megye hat alkörzetében. Területi Statisztika 3. pp. 271-288. VITA L. 1970: A faktoranalízis közgazdasági alkalmazásának lehetőségeiről. Szigma 3. pp. 127-152. 392