Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Hentz Lajos: A mezőberényi szlovák női ködmönök

rózsát vagy egymással szembenéző-erősen stilizált elemekből megformált -kakast helyeztek el (6. kép). Mindkét díszítmény igen jellemző a berényi ködmönökre, de kakasos díszt a békéscsabai ködmönökön is találunk. A minta fölé leveles ág, Kossuth-címer, tulipán vagy páros madár került, esetleg az egyszerűbb, igénytelenebb példányokon üresen hagyták a felületet. A szívídom alá a hát aljára virágokból és levelekből komponált sordíszt hímeztek (8. kép) vagy a rátétes példányokon egyszerűbb formában megismételték az ujja mintáját (6. kép). A szív alakú idomból indult ki a hátfolt irha vonalát - egyben a ködmön szabásvonalát - követve egy-egy széthajló leveles-virágos ág, egyenes vagy hullámvonalas szár mellett haladó levélsorral, a levelek között szív vagy petty alakú motívumokkal (8. kép). Gyakori díszítményc volt a hátnak a két leveles ág között elhelyezett tizenkét ágú csillag (9. kép). Találunk a berényi emlékanyagban gyönggyel hímzett példányokat is. Ezek főképpen a rátétes változatok között fordulnak elő. A gyöngyözés abban állt, hogy a rátétminták végeihez, széleihez apró fekete gyöngyöket varrtak. (9. kép) A gyöngyszemek csillogása élénkítette ugyan a mintát, viszont megnehezítette annak áttekintését. A mezőberényi ködmönök legszebb példányai szegett széllel készültek. Az elejét, az alját és az ujjak végét fekete vagy sötétzöld és mellette piros csipkézett szélű bőrszegéllyel szegték körül mintegy ujjnyi szélességben. Összességében nézve - a ködmön elejének és az ujjak végének hangsúlyos, erőteljes díszítményeitől eltekintve - a jól elrendezett apró, finom mintájú rátétek vagy a színes hímzett felületek igen mértéktartóan oldották fel a ködmön uralkodó fehérségét. Ez a sajátosság öszszefügg a mezővárosi parasztság sajátos, a polgárias szemlélethez igazodó, de a hagyományokhoz ragaszkodó ízlésvilágával. A mezőberényi szlovák női ködmönök értékes darabjai Békés megye szűcsművészetének. Megmentésük, a feltárt emlékanyag ápolása fontos társadalmi feladat annál is inkább, mert pompás díszítményrendszerük egyik alapja, összetevője megújuló népi díszítőművészetünknek. JEGYZETEK 1. BML Mb. ir. jegyzőkönyvek - 1818. febr. 16. 2. BML Mb. ir. végrendeletek - 1818. 3. Palugyai I. 1852-1855. IV. köt. 81-84. c. 4. A ködmönök Békés megyei változatait Tábori György ismerteti. - Tábori Gy. 1976. és 1977. 5. A ködmönök szabástípusait részletesen tárgyalja Kresz Mária. - Kresz M. 1978. 333-335. o. 6. Lásd' Tábori Gy. 1976. 119. o. 7. Palugyai I. 1852-1855. IV. köt. 59. o. 8. Tábori György megjegyzi a ködmönről: az ujja pedig egészen toldott volt". Tábori Gy. 1976. 119. o. 9. Kresz Mária írja a ködmön szabásáról: „... a derékvonalnál háromszögletű, hegyes végű, ún. „csákó" keletkezik. A „csákó" figyelemre méltó és jellegzetes része a magyar ködmönnek, de a mentének is". Kresz M. 1978. 334.. o. 10. A díszítményfajtákra nézve lásd: Hentz L. 1978. 249-252. o. 11. BML Mb. ir. végrendeletek - 1830. 12. A rátétek változatairól részletesen ír Kresz Mária. Kresz M. 1978. 316-326. o. 13. A békési ködmön díszítéséről szemléletes rajzokat közöl dr. Szabó Imrené a Békési Műhely III. evf. 4. számában. 14. Kresz Mária írja a hímzésekkel kapcsolatban: „A színezésben olyan sajátságok is megfigyelhetők, amelyek a régi magyar úri hímzésre és az oszmán-török hímzésre voltak jellemzőek, például a levelek kétszínű kivarrása sötétzöld és világoszöld árnyalattal." Kresz M. 1978. 328-329. 15. Tábori György így jellemzi a tótkomlósi ködmönt: „Szinte alig akad felületén csekélyke hely, amely ne lenne kihímezve". Tábori Gy. 1977. 173. o. 16. Tábori Gy. 1976. 122. o. 354