Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik János: Eszközváltás a XIX. század második felében a méhkeréki román parasztok gazdálkodásában

A HATÁR MEGOSZLÁSA MŰVELÉSI ÁGAK SZERINT Évek Összes (ebből) Szántó 1 Ré

t 1 Legelő Erdő 1851 1472 h 900 ? 572 40 Ennek %a 100 61 ? 36 2,7 1895 5266 kh 2807 796 1383 Ennek %-a 100 53 15 26 1935 4230 kh 2944 42 971 Ennek %-a 100 70 1 23 Csaknem bizonyos, hogy ennek megfelelően alakult a méhkeréki román parasztok állattartása is. Fényes Elek 1851-es művében az áll, hogy „szarvasmarhát és juhot szépen tenyészt". Ennek ellenére az előbbi (a szarvasmarhatartás) aligha lehetett fontosabb, mint a juhászat. Ezt látszik bizonyítani az 1895-ös gazdasági statisztika is: Évek Szarvasmarha Ló Juh Sertés Kecske 1895 501 354 1074 941 53 1911 690 574 682 813 38 1935 511 444 294 1337 9 Két adatot kell még megemlítenem a szarvasmarhatartás jellegének bemutatásához. 193 5ben 475 db (93%) szarvasmarhát legeltettek a közös csordákban, gulyában. 1895-ben 16 négyes ökörfogat volt a faluban, míg 1935-ben már nem igáztak szarvasmarhát Méhkeréken. A méhkeréki társadalom vizsgálata közben az érdekelt, hogy az erdélyi peremterületek felől érkezett, s itt elsősorban juhtartásra berendezkedett román parasztság miként vehette át a szarvasmarha tartását, illetve a tartásához, a tej haszonvételéhez kapcsolódó szokás- és hiedelemanyagot. Avagy a ma még élő és felgyűjthető, tehát tanulmányozható néprajzi anyag segítségével bizonyítható-e az általam feltett juh-szarvasmarha eszközváltás ténye. 1. A szarvasmarha és tartásmódja i.i. Nem volt minden udvarban tehén (vaca). Akinek földje (avere) volt, csak az tudott tehenet is tartani. Az iparkodott, hogy legyen egy „bocija", meg egy „malaca" legalább.* 1.1.1. Csak a napszámosok nem tudtak tehenet tartani, nem volt nekik miből. 1.1.2. A módosabb családok 2, 3 sőt 4 fejőstehenet (vaca cu lapte) is tartottak. A fiatal házasok, akik egyébként a szülőkkel egy lakásban éltek, egy udvarban külön is nevelhettek borjút, majd tehenet. * A román terminológiát csak oly mértékig fonetizálhattam, ami a nyomda betűkészletéből kiszedhető. A fonetikai átírás közben hasznos segítséget kaptam Hocopán Sándortól és Martyin Emiliától. Segítségüket ez úton is megköszönöm. A román szavakat a Mihaiescu-féle átírásban közlöm. 335