Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Kölcsönhatások az eleki szlovákok karácsonyi kalendáris szokásaiban és hidelmeiben

Kölcsönhatások az eleki szlovákok karácsonyi kalendáris szokásaiban és hiedelmeiben KRUPA ANDRÁS A néprajztudomány szerint különleges figyelmet érdemel az idegen nyelvi és nemzeti környezetben élő szórvány népcsoport.

1 A körében végzett kutatás során nemcsak a sajátos etnikai hagyományok tárulnak fel - kiválogatásuk az egyik legnehezebb feladat

2 --, hanem a határtalanul bonyolult kapcsolatok egymáshoz való viszonya és fejlődése is megragadható. Jelen tanulmányunkban* az Eleken több, mint három évtizede élő szlovák nemzetiségű etnikai szórványcsoport karácsonyi ünnepkörének néhány fontosabb szokásából és hiedelméből adunk vázlatos összefoglalót. Feladatunknak nemcsak az ezzel összefüggő adatok közrebocsátását tartottuk - mintegy megmentő, megőrző munkát végezvén -, hanem főként annak a bemutatását, hogy az együttélés és a mindennapi fejlődés természetes folyamatában egy meghatározott időtartamon belül és egy adott helyen lakó nemzetiségek kultúrájából mi maradt meg saját szokásként, szokás-, ill. hiedelemismerctként, és mi vált a sajátot túllépő közös kinccsé, tulajdonná. Tanulmányunk konkrét célja annak a vizsgálata, hogyan változott az idekerült szlovákok hagyományos népi kultúrájának egy meghatározott területe, a jeles napok karácsonyi ünnepkörének a gyakorlata és az ismerete. Azaz: - a magukkal hozott szokás- és hiedelemanyagból mit és hogyan konzerváltak, - milyen volt a Békés megye különböző szlovák lakta helységeiből érkező szlovákok egybetelepülése következtében az egymásra hatás, az intraetnikus kapcsolatok mértéke, minősége, - milyen jellegű és méretű volt az eltelt három évtizedben az itt élő négy nemzetiség interetnikus kapcsolata, az együttélés sajátossága a szlovák nemzetiség vizsgált népi hagyományai szempontjából nézve, - milyen a hiedelemismeretük és a gyakorlati végrehajtás viszonya.

3 I. Elekre 1946-ban költözött be néhány száz szlovák az itteni németek egy részének a kitelepítését követően. Főként Békéscsabáról érkeztek, illetve a mai megyeszékhely közvetlen vozásköréből (Mezőmegyerről, Gerendásról), továbbá Tótkomlósról. Egy-két szlovák asszony már jóval korábban jött férjhez az itt lakó magyarokhoz (Békéscsaba, Pitvaros). Eleken a faluban szétszóródva telepedtek le. A később érkezők így is már kevésbé válogathattak, s kiszorultak a perifériális részekre. * A tanulmány a szerző által - 1978. március 22-cn, Budapesten a Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályán - tartott előadás kissé módosított változata. 313