Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Abonyi Lajos: Népesedés és szociális helyzet a feudalizmus kései szakaszában Eleken (1734-1844)

tevékenységüket. A faluban nagy szerepet játszott az orvosok mellett a két képzett bába, akik az Arad megyei főorvosnak, az eleki plébánosnak voltak alárendelve.

3

9 Az orvos szakmai vonalon, az esperes egyházi vonalon képezte ki őket. El kellett tudni végezni néhány egyszerű egyházi rítust is, mint pl. szülésnél, ha látta, hogy a gyermek hamarosan meghal, akkor megkeresztelhette vízzel. A bábák a faluban megbecsült személyek voltak és köztiszteletnek örvendtek. Ugyanakkor a népi gyógyászat különböző módjait is gyakorolták Eleken idősebb asszonyok, akiket nem ritkán „alte Hexc"-nek (vén boszorkánynak) neveztek. De az ellátottság kevés volt ahhoz, hogy megakadályozzák a magas halandóságot. Különösen a már említett gyermekhalandóság érintette súlyosan a családokat. A halál okairól írásos emlékek nem maradtak, mivel csak 1848-tól kezdik jelölni a halottak anyakönyvében a halál okát, de akkor sem mindig az igazit, ami érthető is, mert ebben a korban számtalan olyan betegség volt, aminek az okát nem tudták. Az idős elekiek elbeszélése szerint az általános vélemény az, hogy a diftéria (torokgyík) ragadta el a gyermekek jó részét. Hozzájárultak természetesen az egészségtelen lakásviszonyok és az egészségtelen természeti viszonyok is. A poshadt állóvizek kórokozóinak kigőzölései a járványos betegségek állandó táplálói voltak. Gyakran pusztított itt pestis, a marhavész és más betegségek. A vízlecsapolás embertelenül nehéz munkájában sokan kaptak sérvet.

4

0 A lecsapolás következtében a múlt századra már visszavonult a váltóláz, sok nehéz nyavalya, a szárazabb klíma beváltával inkább a tüdőbajok kezdtek lábrakapni.

4

1 A települést nádas vette körül, amelyből esetenként a szúnyogok nagy tömege lepte el a házakat. Ellenük csak a nedves szalma és trágya égetésével lehetett védekezni. A lakóházakat a magasabban fekvő területekre építették, így is azonban magasabb vízállásnál a lakások teljesen átnedvesedtek. A faluban a házakat vert falból és vályogtéglából építették, és náddal fedték be. Téglából csak kevés ház készült, így a templom, a paplak és néhány lakóház. Ezt bizonyítja a II. József idejében készült Original - Aufnahmekarte von Ungarn és a Militärische Beschreibung von Hungaria.

4

2 Az országutak és a többi utak, melyek a szomszédos helyekre vezettek, száraz időben utazásra kényelmesek, hosszú, kitartó esőzéseknél a zsíros és fekete föld miatt szinte járhatatlanok és az utazás nagyon nehéz.

4

3 A mocsaras területnek sajátos növény és állatvilága volt, melyet ki is használtak a lakosok. A nádasok épületanyagot, tüzelőt és takarmányt szolgáltattak. A családi élet központja nyáron a konyha volt, télen pedig az a helyiség, ahol a kemence volt. A konyhák, szobák földesek voltak, így tisztántartásuk elég nehézkes volt. Sokszor a feltöredezett konyha, szoba mázolására állati ürüléket használtak. A betelepült lakosok a házak építési formáját magukkal hozták, az ún. „frank stílus"-ban építették házaikat. A lakóhelyiségek az istállóval egy zárt tömböt alkottak. így az egyik helyiségből a másikba könnyen, az udvar kiiktatásával el lehetett jutni, aminek télen volt különösen nagy jelentősége. Nyáron a felnőtt korú legények alvóhelye az istállóban vagy a verandán volt. Az elekiek szerették a rendet és a tisztaságot, amit a lehetőségekhez mérten meg is tartottak. Házukat meszelték, sokszor virággal díszítették. 310