Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Abonyi Lajos: Népesedés és szociális helyzet a feudalizmus kései szakaszában Eleken (1734-1844)

képezheti az 1828. év utáni lélekszám alakulás. Fényes Elek és Palugyai Imre

2

5 munkáiban megtalálható adatok ellentmondanak egymásnak. 1828. évi összeírások alapjául Nagy Lajos

2

6 által közölt adatokat 2314 lakost vesszük alapul. Ezt az adatot adja meg Palugyai is, mely szerint Eleken 2014 római katolikus, 300 görögkeleti élt. Fényes 1839-ben megjelent művében 2269 főből; 2014 római katolikusról és 255 görögkeletiről tesz említést. Palugyai Fényes adatait közli az 1839-es évre vonatkozólag. Ez az adat ellentmond az Eleken tapasztalható magas vitalitási indexnek, holott 1827-ben a szaporodás 38%-os. Az 1835. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint is a lélekszám magasabb, 2512

2

7 fő, a görögkeletiek nélkül. így Palugyai adatait az 1839-es évre nem fogadhatjuk el. Eleken az 1831-es országos kolerajárvány nem szedett túl sok áldozatot. Ez a járvány a XIX. század 30-as éveinek elején járta be először a történelem folyamán Európát. Hazája Ázsia, közelebbről India. 1830-ban elérte Moszkvát és a lengyel-orosz háború elősegített betörését Lengyelországba, s onnan Galícián keresztül Magyarországra is hamar eljutott.

28 A kolera meggátolására megtették az óvintézkedéseket. Gyula körül minden oldalról strázsákat állítottak fel. Egyedül Elek felől maradt nyitva az út, ahol a kordont veszteglés után lehetett átlépni.

2

9 Az első megbetegedés Eleken szeptember 10-én volt. Összesen kilencen lettek a kolera áldozatai. Az utolsó áldozatot október 10-én temették el.

3

0 Hatósági intézkedés történt ugyanis a veszteglő helyek felállításáról, melynek tervrajzát megadták. Ezekben gondoskodás történt a ruhák, levelek, stb. fertőtlenítéséről, a betegeknek a kór előrehaladottsága szerint való elkülönítéséről.

3

1 Sokkal súlyosabban érintette a község lakosságát az 1836-os járvány, amiről - a halotti anyakönyvön kívül - írásbeli emlékünk nem maradt fenn. Sőt az idősebb cleki lakosok sem emlékeznek ilyesmire. Ha érdeklődünk a járványok iránt, akkor az 1739-cs pestist és az 1831-es kolerát említik. 1836-ban 260-án

3

2 haltak meg. (Születések száma 153), június 20-tól szeptember 9-ig 204 embert temettek el.A História Domusban erről az évről mindössze ennyi áll, hogy a kegyuraság fekete térítőkét és gyertyatartókat adott a templomnak.

33 A kolera 1836-ban ismét pusztított, amiről a kortárs így írt: „1836-ban ismét kiütött a Cholera második ízben...,... mégpedig sokkal nagyobb mértékben és dühösebben mint az elébbeni."

3

4 A két év alatti gyermekek halálozási száma az átlagoshoz viszonyítva nem emelkedett. Ellenben a két évtől nyolc évig (54) és a nyolc éven felüli lakosok (154) halálozási száma mértéktelenül megnőtt. (2. ábra.) Hogy ennek az időszaknak a járványai annyi áldozatot követeltek, abban nagy része volt a lakók egészségtelen életkörülményeinek, régi időkben hagyományozódott, vagy csak a nyomorúságból folyó helytelen szokásainak.

3

5 A születési és a halálozási arányszámainak bizonyítéka alapján nézzük meg, milyen szociális körülmények között éltek akkor az emberek. Mi lehetett az oka a magas gyermekhalandóságnak, hogyan próbáltak ezen segíteni? Hazánkban az orvostudomány és vele párhuzamosan az állatorvostudomány is jóval később indult fejlődésnek, mint Európa sok más országában. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az osztrák császári udvar és a szolgálatában álló magyar főurak legnagyobb része és a klérus mesterségesen, sokszor hatalmi szóval megakadályozták, hogy a már külföldön előrehaladott orvostudomány Magyarországra is behatolhasson. Mégis a XVII-XVIII. századtól kezdve akadtak - ha nem is nagy számban -, tanulni vágyó fiatalok, akik néha szegényen, de mégis kezükbe vették a vándorbotot, hogy külföldön elsajátítsák a magasabb természettudományokat. Valódi akadémikus orvos a XVI-XVII-XVIII. században rendkívül ritka volt. Csupán egyes főurak szerződtethettek ilyen orvosdoktorokat, és néhány nagyobb városban tudunk róluk. A szegény nép, a jobbágyság (de a kisnemesek legnagyobb része is) analfabéta volt és orvos hiányában úgy se308