Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szabó Ferenc: Békés és Csanád megyék nemzetiségi statisztikája a XIX. század közepén

TELEPÜLÉSENKÉNTI MEGJEGYZÉSEK AZ ADATOKHOZ Forráskritikai és egyéb megjegyzéseinket az 1855-ös közigazgatási járásbeosztás szerinti rendben tesszük meg. Az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk: P. = Palugyai; Mh. = a Hofund Staats-Haudlmch 1856. évi kötete részére készült adatgyűjtés megyehatósági elnöki iratai; Bf. = az említett adatgyűjtés hattonyai járási főszolgabírói elnöki iratai; Csf. = az említett adatgyűjtés csabai járási főszolgabírói elnöki iratai; CS. = a Csanádi r. k. egyházmegyei sematizmus i8$7~re; NS. = a nagyváradi r. k. egyházmegyei sematizmus i8ss~re; összl. = összlélekszátn. Békési járás: Békés: P. és Mb. részadatai azonosak, de P. rosszul összegezett. Az „óhitűek' száma Mh. szerint 589, a P-nál szereplő 59 román így kevésnek tűnik vagy az elmagyarorosodást jelzi. Doboz: P. és Mh. egyaránt rosszul összegezte a részadatokat. P. nem közli a Mh.-nál szereplő 15 németet. Mezőberény: Összl. azonos P. és Mh. esetében. Eltérések: Mh. 235, P. 126 románt ad. A P. által közölt4 szerb, 58 cigány a Mh.-bannincs. A g. n. e. vallásúak száma miatt a románoknál P. adatait fogadtuk el. Köröstarcsa: P. a zsidókés cigányok, Mh. a szlovákok és németek számát is megadja, többi adatuk azonos. Az összl.-t emiatt emeltük P.-hez képest 65-tel, Mh.-hoz képest 15-tel. Csabai járás: Bánfalva: P. adatait használjuk. A Mh. 1854-esnek látszó bánfalvi adatai: Összl. 1652, magyar i485, szlovák 120, román 7, német 10, zsidó 30. Csaba: P. részadatai alapján 23.049 az összl., a Mh. és Csf. szerint 23 4oo. Ez utóbbit használjuk. P. és az iratok között egyetlen részadatban van eltérés: P. 20671, Mh. és Csf. 21022 szlovákról tud. Kisszénás: 1850-ben telepített s egy évtized alatt megszűnt község. P. hiányosnak látszó adatai helyett Mh. és Csf. teljesebb és frissebb adatait adjuk. P. 242 lakost, 208 magyar és 36 szlovák anyanyelvűt ad. Nagyszénás: P. csak az összl.-t közli. A részletező adatokat Mh. és Csf. nyújtja. Orosháza: P. és Mh.-Csf. összl. és részadatai azonosak, egy kivételével: a 153 románt P. szlováknak említi. Az iratokban a g. n. e. vallásúak száma éppen 153, így nyilvánvalóan románokról van szó. Szentetornya: P. nem ad semmiféle adatot, forrásunk a Mh.-Csf. volt. Gyulai járás: A Mh.-ban csak a járási összesítés található; ez 689 fővel kevesebb, mint P. helységenkénti adatai összesen. Általában P. közléseinek kritikus ellenőrzésére törekedtünk. Gyula: P. Magyargyuláról csak összl.-t ad, Németgyuláról 1852. évi részletezést. Ezt felhasználtuk, átvettük. P. közli a két város együttesen számított vallási megoszlását: 8026 rk„ 4175 rcf., 4003 g. n. e. Ennél jobban használható a NS., amely az ev. szlovákokat is feltünteti. A NS. a két várost összesítve szerepelteti, 699 fővel több összl.-t ad, mint P. A 699 főből 300-at magyargyulai németnek, 399-et ismeretlennek vettünk. Gyulavári: P. adatait közöljük. A községben 68 g. n. e. vallású volt P. szerint, románt viszont nem szerepeltet. Elek: P. a forrásunk. Gytilavarsánd: P. részadatai alapján az összl. 2377 lenne, emiatt t4 főt ismeretlennek vettünk. Ketegyháza: P. adatai. 7 főt ismeretlennek kellett vennünk. Kígyós: P. adatai. A két Kígyós együttcsen. Almáskamarás: P. nem közli az anyanyelvi adatokat. A katolikusokat németnek vettük. Nagykamarás: P. nem közli az anyanyelvi megoszlást. A rk. vallásúakat magyarnak vettük. Nagypél: P. tévesen szlovákoknak írja a románokat. A 184. oldalon lévő adatai cáfolják állítását. A részadatok és P. összl. között 10 fő a különbözet. Ezt ismeretlennek vettük. Ottlaka: Nem azonos a mai Pusztaottlakával. P. részadatai és az általa adott összl. közötti 26 főnyi különbséget ismeretlennek vettük. Sikló: P. részadatai 587-tel kisebbek az általa közölt összl,-nál. Az 587 főt románnak vettük, 292