Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - FELSZABADULÁSUNK 35. ÉVFORDULÓJÁRA - Sipos Levente: A nemzeti bizottságok és az önkormányzati testületek összetétele Békés megyében (1944-1948)

hova, minőségileg megváltoztatta a helyi szervek helyzetét. Bele kellett illeszkedniük az új államszervezetbe, a hatalmat az egységes államhatalom helyi hatalmi illetve igazgatási szerveiként kellett gyakorolniuk. Békés megyében ez nem ment minden zökkenő nélkül, s a helyi szervek működését érintő egyes központi rendelkezések végrehajtása nem mindenütt történt meg zavartalanul - főként a baloldali türelmetlenség miatt. Ez leginkább a nemzeti bizottságok hatáskörének felfogásában és gyakorlatában mutatkozott meg. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december 2-i szegedi zászlóbontása után a pártokra és a szakszervezetekre épülő nemzeti bizottságok nyújtotta egységes szervezeti keretet a Viharsarokban rögtön birtokukba vették a népi erők, amelyek részben addig is pártokon keresztül érvényesítették akaratukat. A nemzeti bizottsági formának eredetileg szánt politikai jellegét a közhatalom jellegével egészítette ki a népmozgalom, a korábbi népi szervek sok vonását ráruházva a nemzeti bizottságokra. így eleinte kettős funkciót láttak cl: a nemzeti front politikai szervei és népi hatalmi, bizonyos mértékig közigazgatási feladatokat is ellátó szervek voltak. A központi hatalom megszervezése után különböző meggondolásokból rögtön megkezdődött utóbbi funkciójuk visszaszorítása. Mint ismeretes, már az 1945. január 4-én, a közigazgatás ideiglenes rendezéséről kibocsátott 14/1945. M. E. sz. rendelet elválasztotta őket a közigazgatástól: „A nemzeti bizottságok, mint a demokratikus pártok helyi szövetségei, politikai szervek, tehát maguk ne illeszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe." Ennek a követelménynek az érvényesítése Békés megyében egyes helységekben azonnal megtörtént, másutt fokozatosan, hosszú hónapok elteltével. Ugyanis, mire a 14-es rendelet kinyomtatott szövege megérkezett a megyébe (január közepe) és a főispánnak a pártok és a nemzeti bizottságok megalakítására, a képviselőtestületek újjáalakítására felszólító 1945. január 18-i felhívása (mely szintén hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottság nem illeszkedhet be a közigazgatásba) eljutott a községekbe, addigra a helységek többségében már megalakult a nemzeti bizottság. Ez a „kész helyzet", az a tény, hogy már működtek a korábbi népi szervek vonásait őrző nemzeti bizottságok, természetesen megnehezítette hatáskörük csökkentésének keresztülvitelét. Szobek András főispán említett felhívásában felszólította „a pártokat, azaz a községek lakosait", hogy „1. Mindenütt alakítsák meg a demokratikus pártokat a nép szellemi és lelki hovatartozandósága szerint, legalább 3 párt legyen meg, s így megkezdhesse a város, község a demokratikus életet. 2. Az így megalakított pártok által 2-2, avagy 3-3 tagot kikiildve alakítsák meg a Nemzeti Bizottságokat. Ahol nincs megalakítva mind az 5 demokratikus párt, ott a szakszervezetek is küldjenek ki tagokat a Nemzeti Bizottságba. Az így paritásos alapon alakult Nemzeti Bizottság önmagából válasszon elnököt, jegyzőt.. . 3. A Nemzeti Bizottsági tagok a pártok lehetőleg legjava embereiből küldessenek ki, akiknek személye garancia a demokratikus formák betartására."

1

3 A rendelkezésre álló adatok szerint 1945. január végéig 23 helységben megalakult az NB, s a többi 8 községben is megkezdte működését február folyamán. (Az is lehetséges, hogy az utóbbiak közül néhány januárban alakult, mert a februári adatok nem minden esetben megalakulásukról, hanem már azt követő működésükről tudósítanak.) Tehát kevés helyen vált szükségessé a hatósági ösztönzés és közreműködés elindulásukhoz, sőt általában a már működő bizottságok összetétele is összhangban állott a főispáni felhívás útmutatásaival. A nemzeti bizottságok összetétele a következő képet mutatja megalakulásuk időpontjának feltüntetésével. (Ha a megalakulás időpontját nem sikerült kideríteni, akkor létezésük első em27