Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczky Sándor: Az idegenforgalom helyzete és fejlesztési lehetőségei Gyulán

A könyvet olvasva mindenki szeretné együtt látni a képeket is, mert így rendkívül nehezen, sok lapozgatás után találja meg az olvasó a szövegben említett táblát. A 332 fekete-fehér és 32 színes fotó (közte 34 Rippl-Rónai, 25 Gulácsy, 24 Nagy Sándor stb.) jól illeszkedik a szöveghez és úgy érezzük, hogy a szecesszióra jellemző darabokat mutatja be, finomítva az olvasó vizuális érzékenységét. Szabadi könyvének dekoratív védőborítóját, mely Rippl-Rónai József: Rózsát tartó nő c. képének részletét ábrázolja, Lengyel János tervezte. Kár, hogy a fekete és egyéb sötét színű könyvborítókon - így ezen is - minden gyűrődés, súrlódás nyomot hagy és néhányszori kézhezvétel után erősen viseletes hatást kelt. A két szerző példamutatóan sokat tett azért, hogy a meglehetősen sokrétű francia, német, angol és osztrák szakirodalom mellett letegyen egy összefoglaló monografikus és elemző művet a tudomány asztalára. Remélhetőleg lefordítják mindkettőt és Rippl-Rónai József, valamint Lechncr Ödön mellett más magyarokat is jegyezni fognak ennek a máig is tartó, újra-újraéledező művészeti irányzatnak az egyetemes képviselőiként. Mi a szűkebb pátriánkból elszármazottakra figyelünk nyitottabb szívvel és szemmel. Magyar Edéről hamarosan könyv jelenik meg. Thék Endre, Oskó Lajos, Rozsnyai Kálmán és Falus Elek tevékenységére vonatkozóan már megjelent néhány, inkább történeti vonatkozású írás, de az újabb, mai tudományos elemző értékelések még váratnak magukra. Koós Judith és Szabadi Judit könyvei megvetették a magyar szecesszió kutatásának tudományos alapjait. Műveik az ide vonatkozó stúdiumoknak hosszú ideig alapjai lesznek. Tizenöt éves a Gyulai Várszínház Szerkesztette Szántó Judit. Budapest 1979. Kiadta a Magyar Színházi Intézet MÁRAI GYÖRGY Kevés nyári színházi vállalkozás élvez olyan figyelmet, hogy működését és eredményeit ötévenként díszes kiadvány, illetve emlékkönyv rögzíti és örökítse meg. A Gyulai Várszínház ilyen kivételes helyzetet élvez. Miszlay István, akkor a békéscsabai Jókai Színház rendezője, dubrovniki élmények hatására kezdeményezte a kitűnő akusztikájú s jól restaurált gyulai tégla vár olyan hasznosítását, hogy az év július havában itt színházi előadásokat tartsanak. A kezdeményezés kedvező fogadtatásra talált minden fórumon. így 1964. július 11-én, a békéscsabai Jókai Színház nyári vállalkozásaként, Hugo Victor: Hernáni c. történelmi drámájának előadásával, amit természetesen Miszlay István rendezett, életre jött a Gyulai Várszínház. Az 1966. évtől kezdve várhangverseny is szerepelt 1977-ig a játékhét első csütörtökén. Az 1966. évi idényben első ízben és ezt követően folyamatosan a történelmi dráma után ide illő vígjátékokat is előadnak. Az első ilyen történelmi vígjáték Heltai Jenő: A néma levente c. történelmi vígjátéka került színre Latinovits Zoltán Jászai díjassal a címszerepben. 1974-től kezdve - miután Miszlay István a Jókai Színház igazgatói székétől megvált, - a Gyulai Várszínház Gyula Város Tanácsának „vállalata" lett. Ez azt jelentette, hogy a technikai berendezésről, valamint a műszaki és segédszemélyzetről - a színészeken, rendezőkön kívül, - Gyula város tanácsának teljesen önállóan kellett gondoskodnia s a vállalkozást pénzügyileg biztosítania. 1978. január i-től viszont a Békés megyei Tanács intézménye lett a Gyulai Várszínház, Havasi István igazgató vezetésével. 1976. január i-től pedig a Várszínház művészeti vezetője Sík Ferenc Jászaidíjas Pécsről. A Gyulai Várszínház első öt évét a dr. Papp János szerkesztésében megjelent zsebkiadvány, majd az első tíz évi eredményeit Havasi István által szerkesztett parádés emlékkönyv rögzítette és méltatta. Most a Magyar Színházi Intézet gondozásában - egyévi késéssel - megjelent a „Tizenöt éves a Gyulai Várszínház", még mutatósabb emlékkönyv. Ezt Szántó Judit szerkesztette s közreműködött az Ahnási Miklósból - aki egyúttal kiadóként is szerepel, - Havasi Istvánból, dr. Osváth Lászlóból, Szántó Juditból álló szerkesztő bizottság. Keleti Éva képszerkesztőként, míg a gyulai származású Bajnok 270