Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczky Sándor: Az idegenforgalom helyzete és fejlesztési lehetőségei Gyulán

A Tisztelet az úttörőknek című fejezet tanulmányaival újabb „fehér foltok"-at tüntetett el a szerző a magyar nyomdászat- és könyvtörténet lapjairól, amikor Bod Péter tevékenységéről, a Landerer és Heckenast-féle „könyvnyomtató intézet" fametszvényeiről, valamint Németh János XIX. század eleji latin nyelvű magyar nyomdászattörténetéről értekezik. A kötet legterjedelmesebb fejezete - Rner Imre tevékenysége kapcsán - századunk magyar tipográfiai reformjának néhány kérdésével foglalkozik. A tudományos alapossággal megírt Kner-tanulmányban (A Kner-műhely és Kner Imre) képet kaphat az olvasó arról a nagyszabású könyvművészeti programról, melynek elméleti kidolgozása Kner Imre személyéhez és páratlan szaktudásához, míg gyakorlati megvalósítása a gyomai officinához kapcsolódott. Az objektív tények közlésen és értékelésén túlmenően jelen van ebben a dolgozatban a meg- és átéltség számos momentuma, a szerzőnek és Kner Imrének kapcsolatából, a közös tipográfiai munkálkodásból táplálkozó személyes élményanyag hatása is. A kismonográfia igényű tanulmány nyomán a maga teljességében áll előttünk Kner Imre emberi nagysága, szakmai felkészültsége, az egyetemes könyvművészetben elfoglalt helye. Haiman György két kisebb dolgozata zárja a fejezetet. A Kodály Zoltán tiszteletére 1939-ben, mindössze 20 példányban elkészített Psalmus Hungaricus kiadástörténeti bemutatása kapcsán az ismert szövegváltozatoknak irodalomtörténeti összehasonlítását kapjuk. Tanulmányában arra is rávilágít a szerző, hogy ,,az önként vállalt világnézeti és szakmai elzárkózást jelentő években" is miért próbálkozott Kner Imre időnként-alkalmanként a fényűzésnek, luxusnak tűnő magánkiadványok készítésével. - Belső kényszerből s a kiadói ars poeticájának is tekinthető alapelvéből fakadóan: ,,nemzetedért dolgozol, mikor magyar könyvet csinálsz." Knerék nagy könyvajándékozási akciójának története egyrészt ismeretlen adatokkal, másrészt pedig olyan adalékokkal szolgál, melyekkel a maga teljességében bontakozik ki előttünk Kner Imre humanitárius életelve: ,,nem tudta elviselni, hogy a könyvek soha emberek kezébe ne kerüljenek... s ne tölthessék be hivatásukat." Ezért - vállalva a visszautasítás, a megaláztatás ódiumát is - ajánlotta föl raktáron levő könyveinek sok ezer példányát a közkönyvtáraknak, hogy legalább ajándékképpen eljussanak az olvasókhoz. - (Jellemző az akció méreteire, hogy 111a, négy évtized távolában is az ország legkülönbözőbb vidékeinek könyvtáraiban találkozhatunk az ajándékozásra emlékeztető ex libris-szél ellátott könyvekkel.) E fejezettel kapcsolatban azonban némi hiányérzetünk is támadt: szívesen olvastunk volna a Tevan Nyomda és kiadó tevékenységével foglalkozó dolgozatot (vagy dolgozatokat), hiszen a békéscsabai officina tipográfiai próbálkozásai, újszerű könyvkiadói koncepciója is sajátos és determináns jelenség volt századunk első felének magyar nyomdászat- és könyvtörténetében. A könyvet lezáró fejezet tematikája Haiman György - az előzőekben is említett - sokoldalúságának újabb bizonyítéka. A nemzetközi könyvév kapcsán kifejti véleményét a könyv emberformáló szerepéről; a tipográfus írja meg az 1938-ban Gyomán készített Radnóti kötet, a Meredek út készítésével kapcsolatos emlékeit; a könyvművész foglal állást a bibliofilia és tömegkönyv, a könyvkiadás e két látszólag ellentétes irányzatának egymást kölcsönösen kiegészítő és erősítő lehetőségeiről; a professzor előadásszövege logikus és következetes gondolatvezetésscl közvetíti a nehéz szakszöveget. A kötet szép, ízléses kiállítása a Kner Nyomda gyomai műhelyének munkáját dicséri. * A Kner Nyomda alapításának közelgő centenáriumára figyelmezve adta ki a Corvina Kiadó Haiman György másik könyvét A Kner család és a magyar könyvművészet címmel. A nagyszabású vállalkozás nyomdai kivitelezésére a kötet témájához legillőbb helyen, Gyomán került sor, csak a színes mellékletek nyomása készült a fővárosi Kossuth Nyomdában. Az albumszerű formátum, az ízléses nyersvászonkötés, a finom papír, a 80 színes tábla és a 150 fekete-fehér fénykép együttese a témához, a szerzőhöz, a nagy nyomdászelődökhöz méltó könyvészeti remeklés. Haiman György tollából megszületett a mindmáig legteljesebb Kner tanulmány, illetőleg részmonográfia. Eléggé nem dicsérhető módon a szerző az alapító Kner Izidor s az ő munkáját kiterjesztő, tovább folytató Kner Imre tevékenységének számbavétele és értékelése mellett ismerteti és méltatja a család több tagjának, elsősorban Kner Erzsébetnek és Kner Albertnek szakmai munkásságát is. 265