Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczky Sándor: Az idegenforgalom helyzete és fejlesztési lehetőségei Gyulán

latait fejtegeti a szerző. Imponáló s a széles körű olvasóközönség előtt talán még nem is ismert adatokkal igazolja Tessedik méltó nemzetközi rangját a mezőgazdasági tudomány területén, melyet még életében szerzett. (1798. Jéna: a Mineralógiai Tudós Társaság kitüntető diplomája; 1803. Petrograd: a cári udvar megbízatása mezőgazdasági iskola tervezetének kidolgozására). Nemcsak a magyarországi és az ezzel párhuzamos szlovákiai ünnepségsorozat a méltó bizonyítéka Tessedik nemzetközi hírnevének, hanem az is, hogy az UNESCO 1970-ben Tessedik halálának 150. évfordulóját a jelentős jubileumok közé sorolta. A szerző nagy szaktudását igazolja a tanulmány lényeget sűrítő, mégis mindenre kiterjedő összeállítása. Tessedik életműve monográfiát érdemel, s ezekben nincs is hiány. Hadd szorítkozzunk a tanulmányból Féja Géza sommázó szavainak idézésére: „Tessedik népének száz évre szóló programot dolgozott ki". A 2., 3., 4. részben a szerző Tessedik társadalompolitikai nézeteinek progresszív vonásait vázolja, szól Tessedik korszerű gondolatairól, építkezési terveiről, nagy jelentőseget tulajdonít Tessedik munkáról alkotott véleményének, s egy külön fejezetet szentel a mezőgazdasági szakemberképzésnek. Ezekből az is kiviláglik, hogy némely kérdésben Tessedik jóval megelőzte kortársait. [Iskoláskor előtti nevelés (lásd másutt: Óvodai Nevelés 1978. évf. 9. szám 349. oldal ugyancsak a szerző tollából) a nőnevelés; mezővédő erdősávok stb.J Bár nem forradalmár, ez a tény semmit sem von le Tessedik jelentőségéből. Tudatos reformátorságát még külföldöli is méltányolják, őt, aki felismerte a munka személyiségformáló erejét, és személyes példájával alátámasztott haladó nézeteket hagyott az utókorra. A kötetben találjuk még Tábori György írását, melyben a békéscsabai szlovák tájházat mutatja be tárgyiasan és alaposan. A Szlovákiából érkező vendégek magas szintű idegenvezetői segédanyagként is használhatják. A magyarországi szerzők között szerepel még Schneider Miklós, a Nógrád megyei levéltár vezetője, aki a szlovákok által lakott nógrádi helyiségek XVIII. századi jobbágyi viszonyait mutatja be. A képanyag közt találunk 1 riagytarcsai, 1 tótkomlósi és 1 acsai festett ládát, valamint rétsági levéltári másolatokat. Magyar és szlovák geográfusok találkozója Békéscsabán BAUKÓ TAMÁS A nemzetek közötti tudományos együttműködés - korunk követelményeinek megfelelően - egyre jelentősebb mértékben fejlődik. A Tudományos Akadémiák intézményei és kutatóhelyei különböző formában és fórumokon cserélik ki tapasztalataikat, keresik az egyes tudományos problémák megoldási módszereit, sok esetben pedig ténylegesen közösen tevékenykednek a konkrét feladatok kidolgozása során. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete sok nemzetközi kapcsolatot ápol, amelyek egyik formája a külföldi földrajzi intézetekkel való együttműködés. Ennek keretében - elsősorban a módszertani problémák megvitatása céljából - két-háromévenként tudományos tanácskozásokra kerül sor váltakozó helyszínnel: hazánkban, ill. az adott országban. E tanácskozások körében jelentős helyet foglal el a magyar-szlovák földrajzi szeminárium, amelyet általában háromévenként rendeznek meg. Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete és a Szlovák Tudományos Akadémia pozsonyi Földrajzi Intézete közötti együttműködés fő témája a környezet, mint korunk egyik fő társadalmi és természeti problémája. A kiterjedt tudományos kapcsolat aktualitását és perspektíváját az a tény biztosítja, hogy a földrajz kutatási tárgya az a geoszféra, amelyben az ember él, amely életkörülményeit meghatározza cs amelyet ő maga formál. így a geográfia igen értékes tudományos alapot szolgáltathat az emberi környezettel kapcsolatos problémák megoldásához. A hasonló történelmi múlt és társadalmi-gazdasági fejlődés, valamint a szomszédos földrajzi helyzet különösen fontossá teszi a magyar és a szlovák geográfia együttműködését az adott témában. A tudományos élet decentralizálására való törek2Ó0