Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczky Sándor: Az idegenforgalom helyzete és fejlesztési lehetőségei Gyulán

Arra neveli őket, hogy a múltat össze kell kapcsolni a jelennel, ha a jövőbe akarunk tekinteni. A ma élő fiatalság kezébe rendhagyó történelemkönyv kerül. A megye és Battonya pedagógusainak adott a feladat: a felszabadulás utáni történelem anyagba beágyazva, hasznosítsák azt. Tankönyvként szolgálhat a mai pártmunkásoknak, propagandistáknak. Ki nem gondol arra a könyv olvasása közben, hogy ma is élnek közöttünk értékes Kocsis Sándorok, Pattyán Györgyök, Hodász Mátyások és Sós Mártonok? De azt sem feledjük, hogy vannak még Borus-Nagyok is! Ki kételkedik abban, hogy 3 5 évvel a felszabadulás után a földet túró emberekből kialakult viharsarki munkásság tudatát ma is formálni kell? A kor követelményének, az előttünk álló feladatok nagyságának megfelelően. A nagy átalakulás és átalakítás éveit éljük ma is! Kell tehát, hogy pártmunkásaink példát és erőt merítsenek a nagyszerű tettek időszakából. Például így: „Megismerni a bonyolult emberi jellemeket, megérezni az emberek lelkének legapróbb rezdüléseit, eltalálni a ki nem mondott gondolatokat, azt tenni, amit az akaratlannak alaktalannak látszó tömeg, a munkások és a parasztok érdeke megkövetel, amely előre visz a boldogabb jövő felé, s nem hátrafelé ráncigálja a szekeret. Nincs ennél szebb, nincs ennél magasztosabb feladat, de nincs ennél nehezebb sem. Aki eljegyezte magát ezzel a munkával, annak megszűnt a magánélete, nincs éjjele és nincs nappala, nem pihenhet a babérain, az élet által felszínre dobott kérdéseket meg kell oldani, ezek nem tűrnek halasztást. Vagy megoldod, vagy jóvátehetetlen kárt okozhatsz. Ezt a munkát nem lehet félszívvel, ímmel-ámmal végezni, ezt csak az bírja, akinek szíve-lelke az embereké, a közösségé. Ebben a munkában nem pislákolhat a szív lángja, hanem égnie, lobognia kell." Púja Frigyes könyve tartalmasan szolgálja a bevezetésben kitűzött célokat. Az egyszerű, mégis nagyon szép és gondos kivitelű, megkapó stílusú mű szigorú tárgyilagosságával, sokoldalú, pártos értékeléseivel sokáig emlékezetes olvasmánya marad a Viharsarok és Battonya helytörténeti kutatóinak, politikusainak, egész lakosságának. Két szlovákiai kiadvány a Békés megyei szlovák hagyományokról VALENT JÚLIA A hazánkban élő nemzetiségiek a híd szerepét töltik be a szomszédos országok és a mi országunk között, ahogyan az Kádár János kongresszusi beszédéből ismeretes. Ezért üdvözöljük a Pozsonyban rendszeresen megjelenő Slovdci v zähranict (Szlovákok külföldön) című kiadvány szűkebb pátriánkkal, Békés megyével kapcsolatos cikkeit is, hiszen a közzétett tanulmányok szerzői is megkülönböztetett figyelmet szentelnek a hazánkban élő szlovákok múltját és jelenét feltáró és bemutató munkáknak, amint azt pl. a Tn sa usadíme (Itt megtelepszünk) című önálló kiadvány szerzői, Michal Borgul'a és Ladislav Svihran is tanúsítják. A szocialista közgondolkodásra mindinkább jellemző vonások gazdagítják az újabban megjelenő ilyen célzatú munkákat: a tárgyilagosságra való törekvés, párosulva a tudományos igényességgel. Emellett a szerzők megőrzik e művek ismeretterjesztőjellegét, és a népük iránti szeretetből táplálkozó, ezért természetesnek ható pátoszát is. Az a törekvés pedig, hogy a szerzők megismertessék a szlovákiai olvasóközönséget a Magyarországon élő szlovákok kiemelkedő személyiségeivel, gyakran meghaladja szorosan vett céljukat, amikor olyan közéleti személyiségeket mutatnak be, akik nemcsak szűkebb pátriájuk és közösségük, hanem az egyetemes haladásnak is érdemes szereplői. Mint a Békési Elet gondozásában megjelenő hasonló jellegű művek szerzői, e sorok írója is a nemes hagyományok ápolását, a „hídépítés"-t kötelességének tekinti. Lévén szlovák nemzetiségű, két évtizede vesz részt a folklórgyűjtésben, tanulmányozta a szarvasi szlovákok múltjával foglalkozó publikált és még közzé nem tett forrásokat, ezért veszi a bátorságot, hogy a fentebb említett két kiadványt ismertesse az olvasókkal, s ahol ezt szükségesnek érzi, a hazai bíráló szemével nézve elmondja azt is, ami a korábbi források és az említett két mű egybevetése után tanulságként levonható. Michal Borgul'a-Ladislav Svihran Tu sa usadíme - Itt megtelepszünk - (Bratislava, 1979) című 258