Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczky Sándor: Az idegenforgalom helyzete és fejlesztési lehetőségei Gyulán
Biztosítva van a tej- és tejtermékellátás; az UNIVERZÁL-nak kettő, az Élelmiszerkisker. Vállalatnak egy boltja üzemel. Ezek mellett főszezonban könyvárusítás is folyik, önálló postahivatal is működik, ahol a napi- és hetilapok naponta beszerezhetők. Ha a város, mint üdülőhely általános kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottságát vizsgáljuk, azt lehet megállapítani, hogy az adott lehetőségeken belül az áruellátás alapjában jó. Ha azonban részleteiben vizsgáljuk, felmerül, hogy szükség lenne-mind a városi lakosság, mind az ideérkező vendégek jobb ellátása érdekében - legalább egy nagy áteresztő képességű önkiszolgáló étteremre, egy-két színvonalas, hangulatos, zenés kisvendéglőre. A helyzet napjainkban ugyanis az, hogy elsősorban a főszezonban, a meglévő éttermek gyakran különböző rendezvények céljára vannak lekötve, szinte nem talál lehetőséget az itt tartózkodó vendég étkezésre vagy szórakozásra. Gyulán az országban elsőként valósult meg a kiskereskedelemben az önkiszolgáló, majd önkiválasztó rendszer. Ez jelent ugyan némi előnyt, de időközben a meglévő boltegységek egyre inkább elavultak. Az elmúlt 20 évben jelentősen megváltozott a városszerkezet, új lakótelepek alakultak ki, és általában a kereskedelmi és vendéglátó egységek nem párhuzamosan, hanem később és lassan épülnek meg. A határátlépő léte, a bel- és külföldi átmenő forgalom növekedése már a városban is érezteti hatását. A városközpontban - ott ahol az idegen elsősorban vásárolni kíván - alig van parkolási lehetőség. A Várfürdő környékén hétvégeken százával található szabálytalanul parkoló gépjármű. Az elmúlt évben átadásra került Mátyás király utcai parkolók még nem ismertek kellően, és ezek legfeljebb a Várfürdő ellátása szempontjából jöhetnek figyelembe. Nem megfelelő az utak állapota sem, mert egyrészt keskenyek, másrészt nem kellően karbantartottak. A délutáni órákban - nemcsak üdülési szezonban - különösen a 44-es út kamionforgalma komoly közelekedési veszélyt jelent. A gépjárművel rendelkező lakosság és az azzal érkező vendégek üzemanyag-ellátását két - ÁFOR és AGIP - benzinkút elégíti ki a 44-es út be- illetve határhoz kivezető szakaszán. Nagy kapacitású AFIT-szervizzel is rendelkezünk, de emellett számos kisiparos is végez ilyen szolgáltatást. Gyula üdülőváros. Nemcsak azért, mert van egy Várfürdője, hanem mert számos vonzó rendezvényt, kiállítást, kulturális műsort stb. tud évről évre biztosítani. Ez a tétel viszont megfordítva is igaz. Ha nem lenne Várfürdő, aligha lenne Gyula üdülőhely. Az elmúlt 20 esztendőben számos kulturális rendezvény színhelye volt a város, amivel felhívta magára az ország figyelmét. Ehhez járult az is, hogy a rendezvények köre bővülése mellett a létesítményhálózat is növekedett. Ezek sorában a legjelentősebb az új művelődési központ felépítése, amelyhez a város társadalma rendkívül nagy mértékben társadalmi hozzájárulást vállalt. Az intézmény befogadóképessége 1000 fő. A színházterem - 500 férőhelyes - minden igényt kielégít, úgy esztétikai, mint technikai vonatkozásban. További 14 foglalkoztató helyiség 500 fő befogadására elég, 54 kiscsoport foglalkozása biztosítható, ahol a tagok száma 3060 fő. 1978. évben 207 TIT-előadásra került sor, 3888 résztvevővel. Egyéb szervek által szervezett rendezvények, előadások száma 355 volt az elmúlt évben, 46 981 résztvevővel. Táncos rendezvények száma 45, látogatók száma 14 351 fő. 157 műsoros estnek 62 816 látogatója volt. Kiemelkedő jelentőségű rendezvények 1978. évben: D/i osztályú Országos Társastáncbajnokság, a Jubileumi Néptánc Fesztivál (30 éves), Eszperantó Nyári Egyetem. Ezek mellett több jelentős rendezvénynek - Alföldi Amatőr Filmszemle, az Aradi Román Állami Színház vendégjátéka stb. - adott helyet a művelődési központ. Ma már országosan elismert rendezvény a Gyulai Várszínház, és - főként az utóbbi években ennek kibővített programja. Amikor ez a gondolat elfogadást nyert, és a műemlék jellegű téglavár udvarát talán az országban elsőként ilyen célra hasznosítottuk az volt az elképzelés, hogy teret és helyet biztosítsunk a magyar történelmi drámairodalom bemutatásának, fenntartásának olyan környezetben, és olyan adottságok között, amilyenekre hazánkban kevés helyen van lehetőség. Az alapvető elképzelés az volt, hogy régi magyar történelmi drámák „leporolása", átdolgozása, helyhez alkalmazása módszerével valami különlegességet adjunk az érdeklődőknek. E gondolat tovább249