Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczky Sándor: Az idegenforgalom helyzete és fejlesztési lehetőségei Gyulán

A kezdeti években vállalatok is építettek nagyméretű, több személyes kabinokat, amelyek öt év után a fürdő tulajdonába mentek át, de az építtetők ezeket továbbra is bérelhették. Magát a Várfürdőt az 1959. május i-i indítástól kezdve a városi tanács üzemeltette, mint költségvetési üzemet. Amikor 1967. január i-én megalakult a Gyulai Vízművek, mint helyi tanácsi vállalat, az vette kezelésbe és gondoskodik az üzemelésről, fenntartásról, fejlesztésről. Az elindulás pillanatától kezdve a városi tanács és a fürdővezetés igen nagy gondot fordított az egyébként is rendkívüli adottságokkal rendelkező park karbantartására, sőt annak továbbfejlesztésére. Nemcsak a vendégek, de hozzáértő és elfogulatlan szakemberek véleménye volt - és az 111a is -, hogy a gyulai Várfürdő egyik legnagyobb értéke a tudatosan és szépen gondozott park. Tematikusan tárták fel a területet, megszüntették a bozótos részeket, az elöregedett, kiszáradt, vihar áldozatává vált, vagy a sok építés - főként közművesítés - miatt megrongált faállományt, s azt fokozatosan pótolták. Évente mintegy 60-80 új fa, vagy évelő növény, bokor került az ország különböző neves helyeiről, arborétumaiból Gyulára. A pázsit gondozása itt szívügy. Egyszer már egy újságíró megírta, hogy a gyulai fürdő jellegzetessége, hogy itt „a fűre lépni szabad". Olyan a zöldterület szeptemberben is, mint májusban. Esti zárás után a reggeli nyitásig szinte folyamatosan történik a forgófejes öntözés és ezzel párhuzamosan nap mint nap nemcsak az utak, hanem a zöldterület takarítása is. Joggal merül fel a kérdés: ha mindez megvolt 1968-ban, mi történt a következő évtizedben? Volt bőven, és van ma is még tennivaló. Folyamatosan gondoskodni kellett a közművek korszerűsítéséről, megfelelő karbantartásáról, mert az egyre fokozódó érdeklődésnek, a különböző elvárásoknak csak így lehetett és lehet eleget tenni. Emelkedett a vendégszám, változott az összetétel és nőtt a vízigény. A korszerűtlen, a fürdő területén elszórt, áruval nehezen - és csak a fürdő területén keresztül járó gépkocsikkal ellátható - büféket, kereskedelmi egységeket a fő közlekedési út öltözők felőli oldalára volt célszerű áttelepíteni. Ez új közműnyomvonal kiépítését tette szükségessé. Az Élővízcsatorna partján új kabinsor épült. Tusolok, ivókutak, gyümölcsmosók, új W. C.-csoportok kerültek kihelyezésre. Teljesen új közlekedési utakat, járdákat építettek, öltözőfülkéket helyeztek el, amelyekben mód van a nedves fürdőruhák gyors lecserélésére. Tovább növelték és korszerűsítették a napozó padok, asztalok, székek számát, a medencék oldalát, ahol erre szükség volt, virágágyakkal és virágtálakkal védték be. A fedett tartózkodófolyosók már szűknek bizonyultak a növekvő vendégszám fogadására. Ezért került sor a téli fürdő közlekedőfolyosója kiszélesítésével egy nagyon esztétikus - úgy külső, mint belső megjelenési formájában - tartózkodó kialakítására, ami ezen gondokat átmenetileg megoldja. Régi és jogos igény volt egy versenyuszodára. A vállalat saját kivitelezésében, igen rövid idő alatt megépített egy 50 m-es, olimpiai méretekre hitelesített, önürítős, kiemelt, 350 fős lelátóval, ez alatt elhelyezett öltözőkkel, kiúszófolyosóval ellátott, két vízszinttartásos versenymedencét. Ennél már vízforgató berendezést is alkalmaztak, továbbá vegyi úton is tisztítják a vizet. Ez a hatalmas létesítmény az úszásoktatás és versenysport céljait is szolgálja, természetesen és többnyire a vendégek rendelkezésére is áll. Számos megyei, országos, és nemzetközi verseny került már itt megrendezésre, fellendítette az úszósportot, megteremtette azt a lehetőséget, hogy egy mellé épített fedett tanmedencével egy igen értékes komplexum legyen, amely már a jövő igényeinek is megfelel. A másik jelentős - a vízfelületet is jelentősen növelő - létesítmény a 111a már közkedvelt körmcdence. Ez ülőpadokkal - egy jelentős része szél- és esővédővel - van ellátva, és itt található az ún. dögönyöző is. Jelenleg a Várfürdő területén belül a vízfelület-zöldterület aránya jó, de további medencék építésére már nincs lehetőség. Nem lenne ésszerű a zöldterület egyéb érdekből való csökkentése sem. A megoldást tehát máshol kell keresni. A gyulai Várfürdő egyik jellemzője, hogy az év minden napján működik. A medencék vízcseréje általában kétnaponként megtörténik, az egyes gyógymedencékben naponta. A termál vízellátás a kutak folyamatos üzemelése mellett biztosítja a 2 x 250 m

3-es és 1 v 1000 m

3-es tárolómedence, az egyéb vízellátást pedig az a lehetőség, hogy a városi vízmű lényegében a nap minden szakában be tud segíteni. 245