Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dömötör Sándor: Jókai és a kígyósi "magyar nábob" életregénye
falurészbc menekült, ő és utána nyomult csoportja a feltámadt falubeliektől emberül elpáholtattak, s Dömsödi úrnak állát úgy megütötték, hogy ennek emlékét egész életében hordoznia kellett." 13 Mindezeket ez alkalommal annak igazolására említjük meg, hogy Jókai már kecskeméti diákoskodása idején tudott a főuraknak az ország különböző részein elkövetett hatalniaskodásairól. Talán nem is voltak ezek olyan szokatlanok, olyan felháborítók, amilyeneknek ma érezzük a szegénynép jogainak teljes semmive vevését. 1 4 Békés megye története a XVIII. században egybeforrt az osztrák eredetű Harruckern család történetével. A megyejelentős részét 1720-ban mint kincstári birtokot adta át Harruckern János Györgynek a király. Harruckern addig kerekítgette birtoka darabjait, mígnem rövidesen az egész megye földesura lett. 1 5 Ennek az óriási vagyonnak nagyobb része, - mint a mellékelt genealógiai táblázat mutatja, - házasság útján a Wenckheim család kezére jutott. Ez a polgári eredetű osztrák család igen szapora volt, főúri címeket nyert, elterebélyesedett. Különböző főúri házasságok útján a hatalmas Harruckern birtoktest idővel elaprózódott, de egyes darabjai is jelentős uradalmakat jelentettek az utódok kezén. 16 A Wenckheim család tagjai közt sok volt a fura szokásairól hírhedt különc, amiről sok apróság maradt fenn az egyszerű emberek emlékezetében. Időnként az egyes Wenckheim ágazatok a birtokrészek kezelését okosan egyesítették, családi hitbizomány formájában kezelték. Családi egyezség folytán 1807-től a békési uradalomhoz tartozó birtokok Wenckheim József Antal, ill., később Wenckheim Krisztina, a gyulai uradalomhoz tartozó birtokok pedig Wenckheim Szeráf-Ferenc, ill. később gyermekei között oszlottak meg. Utóbb Wenckheim Frigyes házassága folytán a két hatalmas birtoktest újra egyesült, az utód nélkül elhalt Wenckheim Rudolf gróf dobozi uradalma pedig Wenckheim Dénesre szállt. Ennyit a történelemből előzetesen a későbbiek megértéséhez. 1 7 Nem célunk a család történetének marxista szemléletű megírása és elemzése, csupán a mindennapi élethez tartozó elemek érzékeltetése.) A Budapesti Hírlap Napi események című rovatában 1853. január 4-én beszámol arról, hogy „idősb gróf Wenckheim József Antal cs. kir. kamarás földi maradványai 1852. december 30-án Kígyósra, a megboldogult jószágára (értsd: birtokára) szállíttatván, ott az ünnepélyes temetés január 4-én fog végbemenni. Ugyanakkor a pesti minoriták templomában reggel 10 órakor az elhunyt emlékérc Mozart gyászmiséje fog tartatni." Ennek megtörténtéről január 8-án számol be a lap tudósítója: „Utólag is érdemesnek tartjuk megemlíteni, miszerint gróf Wenckheim temetése oly nagy költséggel volt kiállítva, hogy ilyenre Pesten nemigen emlékezünk. Maga a koporsó 1495 pft-ba került. A jelenlevők között kiosztott 7 mázsa viaszgyertya szintén ennyibe kerülhetett. A temetési szertartás költségei meghaladják a 10 000 pft-ot." Minket leginkább érint a lap következő csemegéje: „Nem gondoljuk, hogy adoma lenne, mit a megboldogult jeles tulajdonairól, s főkép ritka eredeti kedélyéről beszélnek. Ennek egyik legsajátságosabb vonása utolsó házassága volt, mely egy igen egyszerű és szerény körű hölggyel igen kevés idei ismeretség után ment végbe. E frigyből egy hároméves leányka maradt hátra, ki 13 év múlva a leggazdagabb örökösnők egyike lesz Magyarországon." A lap csevegő hangnemben előadott beszámolója tartalmazza mindazon kiemelt mozzanatokat, amelyek a regenybeli Kárpáthy János házasságát jellemzik. Jókai nemcsak a lap töredékes beszámolóját ismerhette, hanem az alapjául szolgáló mendemondák részleteit is, amelyek azóta feledésbe merültek. Jókai nemcsak ekkor, hanem jóval előbb is felfigyelhetett az öreg Wenckheim gróf kíilöncségeire, amelyekről a volt Wenckheim birtokokon napjainkig elérően beszéltek. Az irigyelt örökösnő atyja valójában nemeslelkű ember. A Budapesti Hírlap 1853. január 11-i számában R. I. írja Békéscsabáról január 4-i keltezéssel: „Ma délelőtt temettetett el gróf Wenckheim József Antalnak holt teste Kígyóson, az általa ízléssel építtetett templom alatti családi kriptába. A környék tisztesbjei, számos pártfogoltjai kísérték őt, kinek neve a szegények szívében soká fönnmarad számos jótetteiért végső nyugalmára, és az egész itteni szép közönség arcán a részvét gyásza volt látható." A Pesti Napló 1853. január i-i számában a Fővárosi Hirtár rovatban olvasunk arról, hogy kígyósi gróf Wenckheim József Antal december 28-án Pesten halt meg életének 72-ik évében, s hogy „hűlt tetemi tegnap délelőtt szenteltettek be, s utána a békés megyei Okígyósi pusztára vitettek." Január 5-én - a Budapesti Hírlap híradása előtt - röviden közli a Budapesti Hírlap által hosszasabban megfo231
