Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jankovich B. Dénes: Ásatások a békési Kastély területén
\toTpai palánk kerítés «elveaye— Á ft} fl ! > ' *• 5 « S <• 7 » 9 »M( J5- fl'ira: XVI. századi palánk rekonstrukciója, Soós nyomán Összefoglalva az eredményeket: A 3. szelvényben feltárt kettős árok és cölöpsor kétségkívül egy palánk maradványa. A kettős cölöpsor közé, döngölt agyagból készült erődítmények a 16-17. századi magyar várépítési technika sajátos jellemzői (13. ábra). Gyökerei a korábbi magyar falusi építkezésben is megtalálhatók, hiszen a föld fölé épített, vert falú házaink már a korábbi századokban is ezzel a technikával készültek. 4 4 Az alaprajzból is kitetszik, hogy egy kifejezetten gyenge, talán csak ideiglenes használatra emelt védőfalról beszélhetünk. Bár a palánkfal kora kétségkívül a 16. század, nem valószínű, hogy ez védte volna csupán a 23 8 fős török őrséget. Csak arra gondolhatunk, hogy az ábrázolásban is látható hármas vizesárok közötti száraz részek, melyek valószínűleg sáncok is voltak, további palánkokkal voltak védve. Sajnos, a Maróthy kastélyról nem tudjuk, hogy egyáltalában volt-e erődítve, és ha igen, hogyan. E kérdésben analógiákra sem támaszkodhatunk, mert a török kor előtti földesúri kúriákról kevés adat áll rendelkezésünkre. Nem elképzelhetetlen, hogy téglafal övezte a 15. században a Kastélyt, erre utalna az a körülmény, hogy a belső árokban nem találtunk cölöplyukat, és talán ez lehetett a fal alapozása. Lehetséges, hogy itt állt a forrásokból ismert Szűz Mária kápolna is. A váracska kétségkívül 1566-1595 között élte virágkorát, török főség alatt. Erre utalnak a nagyszámú leletek és a viszonylag vastag kultúrréteg. Valószínűleg ekkor készülhetett az a vízvezeték is, melynek roncsait a 4. szelvényben találtuk meg. A 17. században a békési palánk hanyatló korszakát élte, őrsége megcsappant, külsőleg is erősen leromlott állapotú lehetett. Bizonyára ekkor készülhetett az az ideiglenes épület vagy karám, melyet a 4. szelvényben tártunk fel. A vár a 17. század 90-es éveiben végleg elpusztult, valószínűleg a keresztény hadak rombolták le. A szelvényekben mindenütt látható a legfelső, vastag törmelékrétegben a korom és a hamu. Felmenő falaknak semmi nyoma, nyilvánvaló, hogy a szó szoros értelmében a földdel tették egyenlővé. A feltárás során Árpád-kori lelet nem került elő, sem olyan réteg vagy jelenség, melyet e korhoz köthetnénk. Jelenlegi ismereteink szerint tehát valószínűtlen, hogy a 15. században épült Kastély az Árpád-kori ispánsági központ, illetőleg nemzetségfői vár elhagyott védőműveit használta volna fel. Az Árpád-kori vár itt csak abban az esetben állhatott, ha - mi192
