Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jankovich B. Dénes: Ásatások a békési Kastély területén

Ásatások a békési Kastély területén JANKOVICH B. DÉNES A Békés megyei régészeti topográfia munkálatai kapcsán merült fel a békési várispánsági központ kutatásának igénye, mely egyúttal csatlakozott a hasonló témájú országos programhoz.

1 A megye Árpád-kori történetére vonatkozó forrásokban, adatokban ugyan nem bővelkedünk, kialakulásának ideje, körülményei nagy vonalakban mégis tisztázottak, elsősorban Györffy György munkássága révén. Eszerint a vármegyét I. István király alapította, a központjául szolgáló várat pedig a szlávok építették még a honfoglalás előtt. A megye területét, és magát a várat is, a későbbi lázadó Vata vezér nemzetségétől, a Csoltoktól kobozta el első királyunk.

2 Ettől eltérő álláspontot egyedül Kristó Gyula hangoztatott. A Vata-féle mozgalom történeti átértékelése nyomán a megye kialakulását későbbre, I. András uralkodásának idejére tette, a békési vár problematikáját azonban nem érintette.

3 Békés neve kétségkívül személynévből ered, azonban település neveként sem egyedülálló: 1130-40: Bekes, nomen viri, - eques in Forcosig;

4 1274: Bechus, nomen viri;

5 1355: Bekus filius Salomonis, speculator nostri regalis de Monyorosd;

6 1228: Bekesd, villa in comitatu Baranya.

7 A név eredete nem tisztázott, továbbá kérdéses, hogy összefüggésbe hozható-e a gyakrabban előforduló Beke személynevekkel. Nem hoztunk példákat a legkorábbi említésben szereplő Bclus névre sem, pedig jócskán található Belus, Belos nevű, gyakran főrangú személyiség a forrásokban. A legkorábbi említés egyébként a 14. századi krónikakcmpozícióban található, 1046-ra vonatkoztatva: „Primus autem inter renatos Hungaros nomine Vatha de Castro Selus dedicavit se demoniis radens caput suum et cincinnos demittens sibi per trés partes ritu paganorum..." A Selus egyébként a krónika további 8 szövegvariánsában Belus alakban olvasható.

8 A helyet először Karácsonyi János azonosította Békéssel, és ez a történészek körében teljes elfogadásra talált.

9 Az első valóban hiteles adat, mely már egyben Békés központi jelentőségére is utal, 1203-ból származik. Imre király az itteni vásárvámok 2/

3-át a biharival és a zarándival együtt a váradi püspöknek adományozza. A szövegből úgy látszik, hogy ez idő tájt Békés, Bihar és Zaránd egy nagyobb egységbe tartozott, talán közös megyésispánjuk lehetett, ettől az időtől kezdve folyamatosak lesznek az adatok, mely elsősorban a Váradi Regestrumnak köszönhető. 1213-ban a királyi csőszök fejét, a Békésen székelő Dámján udvarispánt nevezik meg, 1214-ben Pál nevű ispánjáról hallunk, 1219-ben említik először a várjobbágyokat. 1221-ben cives Bekesienses néven neveznek Méhesről származó, minden bizonnyal egykori várjobbágyokat. 1222-ben Botez nevű békési ispán fordul elő a forrásokban. 1229 előtt már biztosan főesperesség székhelye. 1229-ből ismerjük a vármegyei hadrend összetételét és nagyságát, ugyanis név szerint említik a Békésen székelő princeps excrcitust, és 7 centuriót. A békési várról és népeiről az utolsó adatunk 1295-ből való, amikor is egy ha183