Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Takács Lajos: A békéscsabai építőanyagipari bányatavak hasznosítása vízgazdálkodási és rekreációs célokra

További irányelvek: - A terület nagyobb részét külterjes zöld területként kell kialakítani, a lehető legkisebb létesítményigénnyel. - A rekultiváció során meg kell hagyni a terület mikrodomborzatát. - A létesítményrendszereket egymást nem zavaró blokkokban kell kialakítani. - A terület fokozatos kiépítésben elégítse ki az üdülési, szabadidő eltöltési, sportolási igényeket. - A terület kizárólag közösségi felhasználású legyen. - A tervezést egy rövidtávú (10 éves) és több hosszútávú időszakra kell ütemezni. A fenti elveknek megfelelően a rendelkezésre álló területen a különféle célú létesítményeket a következők szerint lehet elhelyezni; háromütemű kiépítési időpontot feltételezve: I. KIÉPÍTÉSI IDŐSZAK (1981-1990) Miután az I. sz. téglagyár működése az információk szerint legalább 1985-ig fennmarad, ezért az első megvalósulási ütemben csak egy minimális programot javasolok. Ezt a kezdetrejellemző szervezési és anyagi nehézségek is indokolják. A rekultiváció I. ütemében cl kell végezni a XII. és XIII. számú tó, valamint a Jambriksortól a tavakig terjedő terület feltöltését, tereprendezését. (2. sz. ábra). A fásításra, füvesítésre kijelölt területeken megfelelő termőtalajt kell biztosítani. A rendezett területen úttörőparkot, KRESZ-pályát, sportpályákat, szabadtéri színpadot, valamint parkerdőt lehet létesíteni. Az I., IL, III., IV., és V. számú tavak horgász célokat fognak szolgálni. A partokat és a tavak közötti földnyelveket rendezni kell. A környéken meg kell szüntetni a szemétlerakást. A jelenlegi biológiai körülményeket meg kell változtatni. A tórendszert pihentetni kell, miután minden külső szennyezés kizárásra kerül. A tavak szélét szomorúfűz és égerfaval kell beültetni. Az árnyékhatás előmozdítja a hínárosodást, ami a kékmoszat életterét leszűkíti. A folyamatot kerekes férgek és kis rákok betelepítésével lehet gyorsítani. Ezzel a víz nemeshalak számára is megfelelő életfeltételeket biztosít. A VI., VII., VIII., és IX. számú tavak csónakázási célokat szolgálnak, ezért számos széles átvágással egybe kell nyitni azokat. Ugyancsak rendezni kell a partokat és a tavak között megmaradó földnyelveket. A növényzetet, valamint a parti létesítményeket a tavak rendeltetésével összhangban kell kialakítani. Megfelelő helyeket kell kijelölni a közösségi, egyesületi csónakházak, klubházak létesítésére. A X., és a XI. számú tó a távlatban feltöltésre kerül. A XVII., XVIII., XIX., és XX. számú tavak (a XIX. számú tó ma már csak víztelen mélyedés) nagy távlatban felszámolásra kerülnek. Addig is be kell fejezni a XIX. számú tó teljes feltöltését. Miután a kacsatenyésztés megszűnt, keskeny átvágásokkal egybe kell nyitni ezeket a tavakat. A környezetet és a partokat rendezni szükséges. A tavakkal körülvett térségen campingtábort lehet berendezni. (3. sz. ábra.) A XIV., XV., és XVI. számú tavak (ma még víz nélküli gödrök) vízi sport céljait fogják szolgálni. Miután hosszuk 1200 m körül lesz, itt kajak- és kenupályákat lehet létesíteni. A tavak evezésre is alkalmasak, sőt később a XV. és XVI. számú tó teljes egybenyitásával vitorlázásra is nyílik lehetőség. Igen fontos, hogy e tavak meredek, szaggatott partjai még a vízzel való elárasztás előtt rendezésre kerüljenek. Ennél a blokknál a rövidtávú programban mindössze ez utóbb jelzett feladatot kell elvégezni. 178