Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)
1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Takács Lajos: A békéscsabai építőanyagipari bányatavak hasznosítása vízgazdálkodási és rekreációs célokra
1978-ban tehát az ipari vízfelhasználás tovább csökkent. Az ipari üzemek a XI. sz. tóból veszik ki a szükséges vizet. Hűtőház az elhasznált vizet a XIII. sz. tóba vezeti vissza. A békéscsabai „Szabadság" Tsz. öntözővízigényét a IV. sz. tóból elégíti ki. Egyéb irányú hasznosításra is történt próbálkozás. A Baromfiipari Országos Vállalat kacsatenyésztésbc kezdett és erre a célra átvette a téglagyártól a XVII., XVIII., XIX., és XX. sz. tavakat. Próbálkozásai azonban sikertelenek maradtak, ezért 1975-ben a kezelésében lévő területet 5 évre bérbe adta a békéscsabai Szabadság Tsz-nek. A termelőszövetkezet - amely az Agráripari Egyesülés keretében baromfitenyésztési profilt kapott - felújította a telepet és évente 300000 db kacsát nevelt. A kacsatenyésztést a békéscsabai városi tanács 1978-ban leállította. A tavakon jelenleg strandolási, sportolási lehetőségek nincsenek. Ezt a vízminőség mellett a kiépítetlenség, a partok szakadásos, veszélyes állapota sem teszi lehetővé. A TAVAK ÁLTAL FELMERÜLŐ KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK A tavakba sok nitrit (NO,) és nitrát (N 30) kerül részben felszíni bemosódásból, részben a talajvízből. A tavak vizében a nitrát nem mutatható ki, mivel azt a vizekben nagy tömegben élő kékmoszat felveszi. A vegetációs idő végén elpusztuló kékmoszat a tó alján fenékiszapot képez. A fenékiszap oxigént fogyaszt és ammóniát (NH 3) termel. A kékmoszat anyagcsere-folyamata kizárja a ncmeshalak jelenlétét. Másik lényeges vízszennyezési és környezeti probléma volt a XVII., XVIII., XIX., és XX. számú tavakon folytatott kacsatcnyésztés. Az évi 300000 kacsa ürülékének és takarmánymaradékának bomlása teljesen elszennyezte a jelzett tavak vizét és az egész környéket kellemetlen bűzzel árasztotta el. A tavak elhanyagoltsága, az ipari és lakótelepek közelsége szinte kínálta a lehetőséget arra, hogy a felesleges hulladék és háztartási szemét a tavakba kerüljön. A téglagyárak közelében lévő tavakba maga a gyár hordta ki az üzemben keletkezett hulladékot, szemetet. Ezzel lettek összeszűkítve az I., XII., és XIII. számú tavak. Mivel a szemétés törmelékrétegcn termőtalaj nincs, ezért a nádon kívül ott más növény nem telepedett meg. A lakótelepekhez közel eső tavakba a háztartásokból kikerült szemetet hordták ki. A tavak szélén igen csúnya képet mutat az oda borogatott szemét. Ez amellett, hogy nem valami esztétikus látvány, szennyezi a vizet, odavonzza a férgeket, rágcsálókat és fertőzési gócot képez. A téglagyári terület csak részben van körülketírve. A tavak szabadon megközelíthetők. A felügyelet hiányos, tiltó táblák nincsenek. A tavak mélysége, a partok meredeksége, szakadásra való hajlamossága komoly baleseti forrás. Télen a tavak nem egyenletesen fagynak be. A tél végén meggyengülő jég könnyen beszakad. A rendőrség nyilvántartásai szerint az elmúlt 10 évben illegális fürdés során 2 vízbefúlás történt. 175