Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Takács Lajos: A békéscsabai építőanyagipari bányatavak hasznosítása vízgazdálkodási és rekreációs célokra

A békéscsabai építőanyagipari bányatavak hasznosítása vízgazdálkodási és rekreációs célokra TAKÁCS LAJOS Az utóbbi évtizedekben világszerte előtérbe került az ember és a környezet kapcsolatának szorosabbra fűzése. Ezt kényszerítő okok váltották ki. A munka termelékenységének növekedése, az embercentrikus gazdálkodás mind több szabad időt biztosít az ember számára. Ugyanakkor a munkaerő regenerálása, a városiasodás fokozódása, a növekvő életszínvonal és gyorsuló életritmus igényli is a szabad időt, aminek hasznos eltöltése társadalmi igénnyé fejlődött. A szabad idővel rendelkező ember elsősorban a természetet keresi fel, ahol pihenhet, sportolhat, felüdülhet, különféle szórakozásoknak hódolhat. E spontán kapcsolat mellett más vonatkozásban is nagy figyelemmel fordult az emberiség a természet felé. A civilizáció fejlődésének mintegy velejárójaként a természeti környezet nemcsak átalakult, de súlyosan károsodott is. Rá kellett döbbenni arra, hogy ha a károsító hatásokat nem tudjuk visszaszorítani, akkor természeti környezetünk elpusztul és a bioszférának e változása visszahat az emberre is. E felismerések után az államok sorra alkották meg környezetvédelmi törvényeiket és minden lehető módon igyekeznek biztosítani a természet védelmét, az ember és természeti környezete egészséges harmóniáját. A környezetvédelem nemcsak állami feladat. Széleskörűen társadalmasítható és települések, üzemek, társadalmi szervezetek, de az egyének is kivehetik belőle részüket. Minden víz, amit a szenynyeződéstől megvédünk, minden terület, amit természetes állapotában megőrzünk, vagy visszaállítunk, jelentős része a természetvédelemnek. Ugyanakkor növeli a rendelkezésünkre álló, kellemes természeti környezetet, biztosítja a pihenés, üdülés lehetőségeit. A környezetvédelem feladatai közül az a legkézenfekvőbb, amikor a hozzánk legközelebb álló, mindennapi igényeink kielégítéséhez leginkább szükséges területek rekultivációját végezzük el. Roncsolt területek szinte minden település szélén - néha belterületén is - megtalálhatók. Ilyenek az ún. téglagyári agyaggödrök is Békéscsabán, amelyeknek rendezése egy 66000 lélekszámú, dinamikusan fejlődő megyeszékhely lakosainak elsőrendű érdeke. Békéscsabán a tégla- és cserépgyártás 1891-ben kezdődött, amikor megépült az Orosházi út D-i oldalán a Such és Wagner-féle téglagyár. Ennek szomszédságában 1908-ban újabb téglagyár létesült, amit Bohn Mihály építtetett. A gyárak telepítését elsősorban az itt található jó minőségű agyag indokolta. Az agyagtermelés az üzemektől D-i irányban megvásárolt területen történt. A fejtést eleinte kézi erővel végezte 30-40 kubikus. Gépesítésre az I. világháború után került sor. 1922-ben a Bohn gyárban 2 db, 1927-ben a Such és Wagner gyárban 1 db vedersoros kotrót állítottak munkába. Ugyanitt 1940-ben egy újabb kotrót is beszereztek. A bányatavak az agyagkitermclés következtében jöttek létre. A keletkezett gödrökből jelenleg 20 található. Ezek főbb adatai a következők: 169