Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Pilishegyi József. Békés megye társadalmi-gazdasági arculatának várható változása az ezredfordulóig (1975-2000)

Békés megye társadalmi-gazdasági arculatának várható változása az ezredfordulóig (1975-2000) PILISHEGYI JÓZSEF A társadalmi struktúra vizsgálata a szociológiai kutatások egyik legfőbb területévé vált az utóbbi években. Hazánkban és a szocialista országok többségében főként az 1945 óta bekövetkezett változások elemzése került előtérbe. A kutatók arra igyekeztek és igyekeznek választ adni, hogy milyen módosulások következtek be a társadalom szerkezetében, milyen a munkásosztály, az értelmiség és a parasztság összetétele, mennyiben biztosított a mobilitás lehetősége, illetve milyen tényezők járulnak hozzá a mobilitás lelassulásához az elmúlt évtizedben. A kutatások eredményeként feltárult társadalmunk jelenlegi osztály- és rétegszerkezete, az egyes társadalmi csoportok egymáshoz való viszonyának alakulása. Továbbá a várható változások irányának vizsgálata is előtérbe került, s ennek megfelelően egyre több kutató foglalkozik prognosztikával, alkalmazza a „jövőtudomány" módszereit és elveit a társadalmi változások jövőbeni alakulásának felvázolásához. A prognosztikával foglalkozók megváltozott társadalmi megítélését jelzi az, hogy egyre kevesebben bírálják őket, elismerve tevékenységük fontosságát. A jövő elvesztette misztikus jellegét, tudományos kutatása lehetővé és szükségszerűvé vált. A szocializmus építése pedig alapvetően megköveteli a jövő titkainak feltárását, hiszen tervezni csak a konkrét valóság pontos ismerete alapján lehetséges. A tervezésnél szükségszerűen figyelembe kell vennünk minden várható változást, mert ezek ismerete alapján dolgozhatunk ki megvalósítható tervkoncepciókat. I. MEGYÉNK NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA AZ EZREDFORDULÓIG Magyarország népessége - figyelembe véve a jelenlegi természetes szaporodást - az ezredfordulóra elérheti a 12 millió főt. Budapest létszáma megközelíti a 3 milliót. Ez nem a város belső szaporodásának eredménye lesz, hanem továbbra is folytatódik a főváros felé irányuló mozgás, s elsősorban a pozitív vándorlási különbözet biztosítja a létszámnövekedést. A városiasodás az egész országban felgyorsul, a falusi települések közül a kisközségek elnéptelenedése fokozódik. Az Alföldön folytatódik a tanyasi életforma felszámolása, s ezáltal növekszik a városok, illetve a városias jellegű falusi települések lakosságának száma. Természetesen Békés megyére is érvényesek az előbbi megállapítások. Ugyanakkor bizonyos eltérésekkel, - amelyek megyénk népességének történeti alakulásából következnek, számolnunk kell. Békés megye elnéptelenedett a török hódoltság idején. Az 1700-as évek elején alig kétháromezer ember élt a megye területén. Csak a Rákóczi-szabadságharc leverése után kezdődött meg az újjátelepítés. Ennek eredményeként az 1800-as évek elejére kb. 150 ezer a lakos149