Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Baranyó Géza: A Körösvidék és a belvízkárok (1953-1975)

termésátlagok növekedése, vetésszerkezet arányainak közelítő megegyezése, a csapadékok évenkénti ismétlődése, a növekvő termésátlagok feltételét biztosító víztömegek állandó növekvő belvízterhelése, ehhez a mentesítés állandó fejlesztése stb.): a tapasztalati eloszlást, a várható kár-visszatéréseket p = képlettel számíthatjuk. Ahol a p= a kárvisszatérés valószínűsége, m= az évenkénti károk nagyságrendi sorrendje, n= a vizsgált évek száma. A kárvisszatérés éve: T= ^ A képlet alkalmazásával kapott empirikus valószínűségeket a g. sz. görbe ábrázolja. Sokkal többet mond azonban számunkra a 23 év során észlelt tényleges Leivízkárok alábbi várható, becsült visszatérési gyakorisága (3. táblázat): 3. táblázat Év p% T cv 1970 2,99 33,41 1956 7,26 13,77 1975 n,54 8,66 1965 15,81 6,32 1966 20,88 4,98 1967 20,08 4,98 1957 28,63 3,49 1974 32,90 3,03 I97I 37,x8 2,69 1969 41,45 2,41 1961 45,73 2,19 1963 50,00 2,00 Az 1970. évi belvízkárra cca. 33 évenként számíthatunk, az 1975. évire cca. 9 évenként, az 1963. évire 2 évenként. Az eddigiek során a külterületek belvízmentesítésénél gazdaságossági megfontolások alapján a io%-os gyakoriságban, a felszínen jelentkező belvizek, adott tűrési időn belül való elvezetése szolgált méretezési alapul a fő, az üzemközi, és az üzemi mentesítő művek kellő összehangolt működése mellett. De ez a mentesítés csupán a felszínen összegyűlt káros vizek elvezetését tűzhette ki elérendő célként. A károsan túltelített felső talajrétegek többlctnedvességének elvezetését nem, hiszen a nyílt-csatornás vízelvezetési mód, sajátságos talajviszonyaink mellett lecsapolási funkciók ellátására nem alkalmas. Tehát valamennyi belvíz esetén, a felszínen összegyűlt káros vizek elvezetésére a kiépített be!vízmentesítő művek szolgáltak, míg a lccsapolást és a talajszárítást, a nyílt csatornák melletti néhány méteres sávtól eltekintve, a párolgásra bíztuk. Ezért jellemző belvízmentesítésünkre az említett kettősség és az a végeredmény, hogy ha belvíz idején a párolgás akár kisebb csapadékosság, akár csak borultabb időjárás miatt lecsökken, a talajban levő túltelítettség, tetemes belvízkárok keletkezéséhez vezet. 456