Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Baranyó Géza: A Körösvidék és a belvízkárok (1953-1975)

7- ábra: A búza és kukorica termésátlag változása Vagyis: a behizeket nem szabad vízgazdálkodási szempontból fölösleges vizeknek tekinteni! A Békéscsaba-i Május i. Mgtsz területén az i973-1975 évek során végrehajtott drénezés térségünkben is igazolta, hogy a kis és közepes belvizek elhárítására, talajban való tározással a belvízgazdálkodásnak megvannak a lehetőségei. A térségünkben termesztett legfőbb növények: a búza, a kukorica és a lucerna. Ezek sorrendben a teljes szántóterület 36,7, 27,5 és 8,3%-át foglalják el. Megfigyelhetjük, hogy a nagytérség sajátos természeti adottságai, (hosszabb idők során is,) a fenti arányokat közelítően állandósítják. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés jellemzői A termesztett két legfontosabb növény termésátlag-változását a 7. sz. ábra mutatja. A Békés megyei Statisztikai Évkönyvek adataiból késziillt ábrából láthatjuk, hogy az I953I975 években a termésátlagok évente cca. 10%-kal nőttek. A kukorica egyes években előfordult termésingadozásainál (az 1956. és az 1970. években különösen) a belvízkároknak jut jelentősebb terméscsökkentő szerep. A búza termésátlagában az 1970. évi belvíznek volt nagyobb csökkentő szerepe. A mezőgazdasági anyag-eszköz- és munkaerő felhasználásban az ipari munka részaránya egyre növekszik.

7 Természetesen ez a növekedési arány a termelési költségek növekedésével jár. Krasznai Ferenc elemzései szerint: 1973-ban a búza 2808 Ft/ha a lucerna 5863 Ft/ha üzemi eredményt hozott átlagosan. Üzemi szinten a belvizek egyrészt költségnövelők, egyszersmind termelési értékcsökkentők. 452