Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Rakonczai János-Dövényi Zoltán: Földrengések Békés megyében

2. ábra Az 1978. június 30-i, 3,8 magnitudós békési földrengés szeizmogramja (A Piszkéstetői Obszervatórium felvétele alapján) megrepedt, s helyenként lehullott a vakolat

6. A jelentések szerint a megyében Battonyán és Nagybánhegyesen is érezték a földmozgást. Az események furcsa játéka, hogy a rádióban éppen akkor emlékeztek meg az 1911. július 8-án kipattant nagy kecskeméti földrengésről, amikor ez a kisebb földmozgás történt

7 Az utóbbi néhány évtizedből említést érdemel az 1977. március 4-én Romániában kipattant hatalmas erejű földrengés - a Richter-skála szerint 7,2 méretű -, amit Békéscsabán is érezni lehetett, s az emeletes házak lakóinál érthető riadalmat váltott ki. A békési földrengés Mint az előzőekben láttuk, 1978. június 22-én nem minden előzmény nélkül, de mégis váratlanul mozdult meg a föld. A hajnali fél négy után néhány perccel kipattant főrengés erőssége a Richterskála szerint 4,5 erősségű volt. Ezt - az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatása alapján - 22-én és 23-án még összesen 16 utórengés követte. Július 10-ig még további öt utórengést észleltek, melyek közül június 30-i 3,8 magnitudós (2. ábra) és a július 10-i közel 3 magnitudós rengés volt a legnagyobb. Ezek energiája azonban - mint az értékek is mutatják - lényegesen kisebb volt mint a főrengésé, és a lakosságnak is csak egy része észlelte. A békési földrengések még hazai viszonylatban sem tartoznak a nagyobbak közé. A június 22-i főrengést - a hazánkban legutóbb számottevő - 1956-os dunaharaszti rengéssel összehasonlítva megállapítható, hogy energiában a békési mintegy hatvanszor kisebb volt. Az okozott mintegy 16 millió Ft-os lakás és több tízmilliós intézményi és üzemi kár azonban tetemes. A földrengés epicentruma Békés város területére esett, ezért itt volt a legnagyobb károsodás (1-4. kép). Az Állami Biztosítóhoz összesen mintegy 6400 lakossági kárbejelentés érkezett és az összesen kifizetett közel 16 millió Ft kártérítés 80%-át (12,9 millió Ft) a pusztítás mértéke alapján a békésiek kapták. Közintézményekben Békésen, Békéscsabán és Mezőberényben keletkeztek károk, összesen 63 ilyen épület szorul helyreállításra (37,5 millió Ft) és négyet pedig újjá kell építeni (kb. 207 millió Ft). 'Orosházi Friss Újság, 1938. július 9. 'Körösvidék, 1938. július 9. 130