Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: A zöldségforgalom helyzete Békés megyében

2. 2. A lakosság zöldségellátása Békés megye zöldségterméséből évről évre jelentős mennyiségű - fogyasztáson túli ­felesleg keletkezik. 1971-75 átlagában a többlet főleg zöldborsóból, paradicsomból és vöröshagymából volt jelentős. Ez azonban - a termelés ingadozása következtében - nem zárja ki azt, hogy bizonyos években, egyes zöldségfélékből hiány lépjen fel. 1975-ben pél­dául fejes káposztából mutatkozott kevesebbnek a termés a lakossági szükségletnél. A ter­melés azonban csak egyik feltétele a lakosság ellátásának, a másik a hatékony forgalmazás. 2. 2. 1. A szakbolt-ellátottság színvonala, területi különbségei és a forgalom A megye zöldség-gyümölcs szakkereskedelmi ellátottsága kedvezőtlen, s ez kitűnik az országos adatokkal való összehasonlításból is (4. táblázat). A szocialista zöldség-gyümölcs kiskereskedelem fontosabb adatai (1975) 4. táblázat Békés megye Magyarország 1000 főre jutó összes alapterület (m 2) 11,1 14,6 Egy bolt átl. összes alapterülete (in 2) 44,3 47,9 1 főre jutó eladási forgalom (Ft) 283,2 421,4 1 m 2 összes területre jutó forg. (1000 Ft) 24,7 28,8 1 alkalmazottra jutó forgalom (1000 Ft) 757,8 716,5 A szakbolti ellátottságban jelentős területi differenciák vannak. Az 1000 főre jutó alap­területben a legkisebb és legnagyobb települések között a különbség kétszeresnél nagyobb (5. táblázat). Az ellátottság színvonalának emelkedése a kisebb településektől a nagyobbak felé törvényszerű. A kisebb, falusias jellegű településekben még az önellátás is jelentős. A megye szakboltjainak összes alapterülete nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a termelőszövetkezetek, a ZÖLDÉRT és az ÁFÉSZ-ek között. Változatos, de törvényszerű kombinációk jellemzik a települések egyes nagyságrendi kategóriáit. A termelőszövetke­zetek aránya a kisebb településektől a nagyobbak felé csökken, de a városokban ismét nő. Ennek oka a fogyasztás koncentrálódása következtében kialakuló kedvező piaci helyzet. A ZÖLDÉRT részesedése a szakbolt-ellátásból a legnagyobb településekben a legjelentő­sebb, az arány eléri a 65%-ot, az ÁFÉSZ-ek legfontosabb szerepet a közepes nagyságú települések ellátásában játszanak, s mind a kisebb, mind a nagyobb helységekben csökken a részesedésük. A népesség egységére vetített kereskedelmi forgalom alapján is jelentős területi különb­ségek vannak a szakbolti ellátottságban (3. ábra). Ez ugyan nem tükrözi a lakosság teljes zöldségellátottságát, mivel a szocialista szakkereskedelmen kívül ahhoz még hozzájárulnak a vegyesboltok, a magán jellegű szakboltok, a településenként változó súlyú önellátás és 98

Next

/
Thumbnails
Contents