Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szentirmai László: A sarkadi értelmiségről (beszámoló egy szociológiai vizsgálatról)

többsége számos tevékenységet folytat különböző nagyságú idővolumenben. A tévénézés legtöbbek által gyakorolt szabadidős tevékenység. Bár a tévézés óraszáma hétköznaphoz viszonyítva i óra 53 percről 2 óra 40 percre növekedett, egyéb tevékenységek mellett a sorrendben hátrább csúszott. Sajnálattal kell megéllapítani, hogy az olvasók száma nem, az olvasásra fordított idő mindössze 30 perccel növekedett. A sarkadi értelmiség élettanilag és társadalmilag szükséges idején feliili idő mennyiségére egyrészt a munkavégzés, a házi munkák ellátása és végül a kikapcsolódás a jellemző. Ez utóbbiban helyet kapnak különböző művelődési tevékenységek, elsősorban a televízió műsorainak figyelemmel kísérése és az olvasás. Véleményünk szerint a tévénézés azért szerepel magas százaléknál nagy óraszámban, mert a tévézés olyan tevékenységgé kezd válni, amely mellett bizonyos házi munkát, gyerekkel való foglalkozást, családi baráti beszélgetést is lehet folytatni. Első pillanatra kevésnek tűnhet az 50 százalékot alig meghaladó olvasók száma, de nem szabad elfelejteni, hogy tegnap-interjúnk egyetlen hétköznapra és egyetlen vasárnapra terjedt ki csupán. Egyéb adataink azt mutatják, hogy a sarkadi értelmiség csaknem kivétel nélkül olvasónak tartja magát. Önbesorolásuk alapján a megkérdezettek 18 százaléka tömegkommunikációs centrikusnak vallja magát, azaz művelődésükben a televíziónézés és a rádióhallgatás dominál. 14% az olvasást tartja elsődlegesnek, 60% azt vallja, hogy mindkét tevékenység egyenlően szerepel művelődésében. Helyzeténél fogva a tanulást, továbbképzést 8% tartja művelődése meghatározójának. Korábbi fejezetünkben az állítottuk, hogy a sarkadi értelmiség általában megalapozott anyagi alapokkal rendelkezik, a tegnap-interjúk tanúbizonysága szerint ezért alaposan meg is dolgozik. 6. Társas kapcsolatok A megkérdezettek 33 százaléka szabadidejében szívesen jön össze barátokkal. A barátok nem biztos, hogy az értelmiség soraiból kerülnek ki. Megvizsgáltuk, hogy a megkérdezettek véleménye szerint a foglalkozás befolyásolja-e a baráti kör kialakulását. 48% igenlő választ adott, 31% úgy tartotta, hogy részben így van, 16% elvetette, 5% nem válaszolt. Néhány elhangzott vélemény: „...hasonló foglalkozásúaknak közös témája van", „...előítéletekkel lehet találkozni, ha egy értelmiségi fizikai munkással barátkozik, akkor lenézik" - válaszolta az egyik általános iskolai tanár. „A munkahely ad lehetőséget a társas kapcsolatok kialakítására." Hasonlóképpen megkérdeztük, hogy a jövedelem befolyásolja-e a társas kapcsolatok kialakulását. Erre a kérdésre 37% válaszolt igennel, 36% tagadta. 18% elképzelhetőnek tatotta, 10% viszont nem válaszolt. „Igen, mert tisztelik a pénzt...". „Egyes vezető beosztású embereknél figyelhető meg...". „A barátkozás némi anyagival jár." „Igen, mert zsebbe kell nyúlni." „Érdeklődési, üzleti körök - kupeckodás a barátokkal." Szerintünk a társas kapcsolatok alakulását Sarkadon elsősorban a sarkadi származás befolyásolja. Az értelmiségiek 50 százaléka itt született. Ezek elsősorban a rokonsággal tartják a kapcsolatot, akik nem az értelmiség soraiból kerülnek ki, s tőlük igen sokan anyagi támogatást kapnak házépítéshez, lakásberendezéshez, autóvásárláshoz. Véleményünk szerint mondva csinált probléma, hogy a foglalkozás vagy a jövedelem befolyásolja a baráti kör kialakulását. Más értelmiségi csoportok „vádolása", az értelmiségi barátkozás minden áron való hajszolása presztízs-kérdésnek tűnik. 78