Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - ORTUTAY GYULA (1910-1978) - Elek László: Ortutay Gyula levelezése Kner Imrével

75- Ismert angol újság. 76. Hitszegés, árulás. 77. Végső érv, értsd: a fegyverek ereje, amellyel a hódító politika érvelt. 78. Vágyálom. 79. Olaszország 1935-1941 között tartotta hatalmában Abesszíniát (Etiópia). A brit seregekkel 1940 augusztusában vívták első harcukat. Ekkor foglalták cl Brit Szomáliát. 1941 tavaszán azonban már súlyos vereségeket szenvedtek, s mind Szomáliát, mind Etiópiát elveszítettek. Az angolokkal együtt harcoló etióp csapatok élén 1941. május 5-cn vonult be Hajié Szelasszié Addisz Abebába Kenyából. 80. Francisco Franco tábornok az olasz és német fasiszták segítségével három évig tartó hosszú harcban legyőzte az öt éven át uralmon lévő köztársaságot, s létrehozta a fasiszta diktatúrát. Igen jellemző azonban, hogy Hitler eleinte nem tudta aktív harcra kényszeríteni a spanyolokat: gazdasági és fizikai elerőtlenedésre hivatkozva, ellenálltak a kérésnek. Később semlegességük névleges lett. Franco hadosztályt adott a Szovjetunió ellen, amely a német hadsereg kötelékében harcolt. 81. Kner Imre válaszlevele szerint Ortutay műve vigasztaló, mely értelmű „mese" volt. A mese szó műfajt jelöl. 82. Egyes politikusok még 1939. szept. 1. után is abban reménykedtek, hogy Olaszország nem lép be a háborúba. A balkáni országok megnyerését Mussolini azért tartotta fontosnak, hogy azokat „tengelybarátokká" tegye. Jugoszláviának és Romániának azonban a versaillesi határok védelme volt a fontosabb, továbbá a magyar revíziós törekvésekkel szembeni védelem. Ez nyugati orientációt kívánt. A semlegességi politikát csak az a tény erősíthette bennük, hogy a nyugati hatalmak nem védték meg a közép-európai országok érdekeit Hitlerrel szemben. Olaszország végül 1940. jún. 10-én hadat üzent Franciaországnak és Angliának. 83. Lásd Horthy Miklós titkos iratai 187. lap. Kossuth Könyvkiadó Bp. 1963. Az iratokat sajtó alá rendezte, magyarázó szövegekkel és jegyzetekkel ellátta Szinai Miklós és Szűcs László. A tudósító Rácz Dezső volt. 84. A fölös adminisztrációs és egyéb értelmiségi létszám szükségességét a magyar kultúrfölény (Duna medencében) jelentőségére apelláló Klebelsbergféle neonacionalista kultúrpolitika hirdette. 85. Szabó Zoltán (1912-) a falukutató mozgalom egyik vezető képviselője (A tardi helyzet, Cifra nyomorúság). 1949-ben Párizsba, majd onnan Londonba távozott. Kinti publicista tevékenységével a hidegháborús ideológia szolgálatába állott. 86. Pompeji melletti kisebb település, amelyet a Vezúv i. e. 79-ben eltemetett. Kner Imre önmagát a pompeji strázsán álló katonához hasonlítja. 87. A céltévesztett tőkebefektetésre vonatkozó szakkifejezés az egykorú német közgazdasági irodalomban. 88. Német közgazdászok. Közülük Schacht 1934-ben a gazdasági minisztérium vezetőjeként a német külkereskedelem rendezésére tervezetet dolgozott ki. 89. Értelmezés, szövegmagyarázás. 90. Csalhatatlanság. 91. Németellenes, de faji alapon álló, zavaros nacionalista mozgalom, amely a „törzsökös" magyar származásúakat tömörítette, és kívánta vezető szerephez juttatni. 92. Ortutay Gyula levele Kner Imrének 1939. márc. 23. BML XI. 9. C/31-es doboz. 93. Szabó Dezső (1879-1945) roppant ellentmondásos, elveit és nézeteit többször revideáló író, publicista, a két világháború közötti magyar közélet jellegzetes alakja. 94. Kner Imre levele Ortutay Gyulának 1939. okt. 20. BML XI. 9. C/31-es doboz. 95. Ortutay Gyula levele Kner Imrének 1940. máj. 18. BML XI. 9. C/31-es doboz. 96. Ortutay Gyula levele Kner Imrének 1940. máj. 28. BML XI. 9. C/31-es doboz. 97. Kner Imre Mata Jánosnak írt levele 1943. okt. 21. BML XI. 9. C/21-cs doboz. 98. Kner Imre levele Móricz Miklósnak 1942. júl. 22-én. BML XI. 9. C/23-as doboz. 99. Kner Imre levele Ortutay Gyulának 1940. máj. 17. BML XI. 9. C/31-cs dohoz. 100. Kner Imre levele Ortutay Gyulának 1942. okt. 20. BML XI. 9. C/31-cs doboz. 101. Lásd a Kner-Ortutay levelezés 1942. okt. 20., 1943. jan. 7., márc. 6., jún 15., jún. 17., dec. 29-i leveleit. BML XI. 9. C/31-es doboz. 102. A Bécsből menekült barát Herbert Rcichner bécsi bibliofil kiadó és könyvkereskedő, akinek sikerült az Egyesült Államokba kijutnia, s ott halt meg a háborút követő években. Reichner levele: BML XI. 9. C/27-es doboz. 103. G. Bodoni (1740-1813) világhírű betűmetsző, közismert betűformája a nemes formájú antikva. Kner Imre is kedvelte. 104. Ortutay Gyula levele Kner Imrének 1942. okt. 26. BML XI. 9. C/31-es doboz. 105. Ortutay Gyula levele Kner Imrének 1943. jan. 4. BML XI. 9. C/31-es doboz. 106. Kner Imre levele Ortutay Gyulának 1943. jan. 7. BML XI. 9. C/31-cs doboz. 107. Kner Imre levele Végh Gyulának 1939. jún. 9. BML XI. 9. C/26-os doboz. 108. Eisen und Metallbewirtschaftung - Vas és Fémgazdálkodás (gazdasági vezetés); Zeitschrift für Deutschlands Buchdrucker: Németországi Könyvnyomdászok folyóirata. 109. Kner Imre levele Ortutay Gyulának 1943. jan. 7. BML XI. 9. C/31-es doboz. 110. Kner Imre levele Móricz Miklósnak 1940. márc. 28. BML XI. 9. C/23-as doboz. ni. Kner Imre levele Móricz Miklósnak 1937. jan. 23. BML XI. 9. C/23-as doboz. 112. Kner Imre levele Haiman Györgynek 1937. jan. 17-én BML XI. 9. B/15-ös doboz. 113. Ortutay nem számolva a háborús időszak könyvvásárlási konjunktúrájával s annak okaival és következményeivel, közgazdasági hátterével, azon örvendezett levelében, hogy a Nyíri és rétközi III