Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 1. szám - ORTUTAY GYULA (1910-1978) - Elek László: Ortutay Gyula levelezése Kner Imrével
De hagyjuk ezt, Gyulám. Csakugyan nagyon szeretném, ha egyszer eljönnél. Nagyon kedves, hogy Mihály fiamat reklamálod. Ez a szegény fiú egészen egyedül él ott a nagyvárosban, elég érzékeny, s elégszer volt már visszautasításban része. Ha hívják, sokszor azt hiszi, hogy csak udvariasságból hívják, ezért nem mer jelentkezni. Majd megírom neki, hogy hívjon fel. Az ő telefonja 111-330, dr. Újlaki Géza ügyvéd címén. Talán egyszer Te is felhívhatnád. Talán egyszer, ha a mostani zárlat elmúlik, megtehetnéd, ha alkalmat nyújtanál neki a Rádió megtekintésére. Radnótinak küldök holnap egy könyvszállítmányt... mellékelten küldöm az általam is ismert vigasztaló és mélyértelmű mesét is. Györgyről van-e híred ? Szeretettel ölel régi barátod: Kner Imre A politikai helyzet kiélezettségét igazolja, hogy négy nap múlva újabb Ortutay levél ment Gyomára. Ebben sok más (Falukönyvtár-akció, Buday György angliai élete és sikerei) mellett a következőket olvashatjuk: „Nem kell mondanom, hogy a leveledben foglaltakkal mindenben egyet értek, és bizony ma sem tudok semmi vigasztalót írni, a helyzet 111a sem javult egy jottányival sem, ha a memeli kérdés nem is tetszik a lengyeleknek, litvánoknak: ez volt még a legjogosabb német akció - lényegében, ha formában s imperialisztikus hatalmi jellegében nem is volt jogilag korrekt. A magyar viszonyokról nincs is kedvem írni semmit sem, hiszen ez a belső atomizálódás, amit egyként terjeszt és mindjobban igazol a zsidótörvény is, a sárkány-mozgalma a törzsökösöknek, 9 1 ami csak annyiban különbözik az antiszemitizmustól, hogy nemcsak antiszemita, hanem antigermán, antiszláv és még egy sereg anti. Én pedig jól látom, hogy Magyarországnak az ilyen faji magatartása egyenest a halála - függetlenül humánus szempontból való alacsonyrendűségétől. S azért fájt, hogy a zsidóság jórésze s szinte a legutóbbi időkig az úgynevezett liberális lapok is kéjjel támogatták a törzsökös mozgalmat. A fogalmak zűrzavarában élünk. Mert igenis helyeselném azt a mozgalmat, mely faj és felekezet nélkül alakít egy magyarságvédő pártot, de a történelmi magyar gondolat értelmében, s leleplezne mindenkit, aki a magyar érdekek ellensége, tekintet nélkül arra, hogy valutasiber vagy alispán, s kötelező esküt venne ki tagjaitól az ország érdekeinek védelmére, s minden hitehagyót kipellengérezzen, s igenis ennek a szervezetnek igyekezne biztosítani minden hatalmat. Aki idetartozna, lenne zsidó vagy német, vagy akármilyen eredet, magyarnak kellene vallania magát, s életének értelme a magyarság hatalmi helyzetének s jobblétének erősítése lehetne csak. Dehát ez kissé komplikált lenne egy politikai pártnak, s nem tekintenék jó választási jelszónak. Bár az utóbbi napokban egyre határozottabban hallom, hogy a memeli akció volt az utolsó békés hódítása Hitler úrnak, ezután már a háború következik csak, s nem fognak kitérni az útjából a nyugati hatalmak. Különben még az sem biztos, hogy bennünket a háború megmentene pillanatnyilag. Mert ma úgy gondolkozom, hogy azért Hitler útja a látszatok ellenére lefelé halad, igenis lefelé halad, s ha pár nehéz esztendőt kell is kiböjtölnünk még, ez a pár év megszabadulásunkat hozza ettől a lidérctől: össze kell omlania". 9 2 Utóiratként még ezt írta hozzá: „A fiad nem udvariassági gesztusból hívtam, nem vagyok udvarias természet; a napokban majd felhívom, mert elutazom pár napra néprajzozni". Ez az Ortutay levél is fontos történelmi pillanatban íródott. Előtte való nap (1939. március 22.) volt kénytelen Litvánia átengedni a Memel vidéket Németországnak. A terület 1772-ben, Lengyelország felosztásakor került Poroszország birtokába, s 1923-ban csatolták hozzá az antant követelésére Litvániához, minthogy a vidéket zömmel litvánok lakták. (A döntés érthetően nem tetszett a lengyeleknek.) A csaknem másfél százados porosz 57
