Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 1. szám - ORTUTAY GYULA (1910-1978) - Elek László: Ortutay Gyula levelezése Kner Imrével
hogy Olaszországnak a délkelet-európai országokkal tervezett szövetsége is 8 2 az ő malmára hajtja a vizet (azzal, hogy a semleges blokk megvalósul, s Olaszország a vezetője lesz, Hitler ereje gyöngül, esetleg sikerülhet azt a nácik hátbatámadására is felhasználni; ha nem sikerül, akkor is lesz annyi haszna, hogy éket ver Olaszország és Németország közé). Ezért nem igyekezett túlságosan, hogy szövetségeséül megnyerje Mussolinit, akivel Szomália és Etiópia (abesszin kérdés) miatt különben sem árulhatott egy gyékényen. Sajnos, a semleges blokkról hamarosan kiderült (már 1940-ben), hogy halva született ötlet csupán. Volt olyan kortárs nézet is, amely szerint a különböző nemzetiségek „megemésztése" nagyon megülné Hitler gyomrát: azaz több generáción át kötné le Németország erejét. Mások azt bizonygatták, hogy Hitler esetleges keleti orientációjából is a Nyugat húzná a nagyobb hasznot: könnyen összeugrathatja és kijátszhatja majd egymás ellen a szomszédokká vált németeket és „oroszokat". Ezeket az MTI londoni tudósítója már korábban is jelezte egyik bizalmas közlésében. 8 3 így Hitler rövid idő alatt több látványos sikert ért el. A népükért aggódó, gondolkodó főket - amilyenek Ortutay és Kner Imre voltak - ezek a komolyabb vérontást nem követelő gyors látszatsikerek nem tévesztették meg. Sőt Ortutay leveléből azt is kiolvashatjuk, hogy több vezető magyar politikust sem. Kner Imre gyors válaszlevelében bel- és gazdaságpolitikai észrevételeket fűzött Ortutay sokat láttató, gondolatgazdag külpolitikai eszmefuttatásához. Másik, nem kevésbé fontos oldalról közelítve a témához, önmaga igazolta a fentebb már hangoztatott Ortutay-megállapítás realitását. Azt, hogy még a közigazgatási kérdőívek és blanketták szelleméből is fontos, megdönthetetlen igazságokat tudott kiolvasni, mivelhogy nem elégedett meg soha a puszta ténnyel, a felszínnel, hanem az eredendő okot keresve mindennek a mélyére ásott. Mint minden levelét, kritikával illette Ortutay színes beszámolóját is, amelyhez - a teljesebb igazság érdekében - hozzátette a maga szomorú adatait. Azokat a keserű tapasztalatokat, amelyeket közvetlen közel: Gyomán és környékén a „színmagyar" Alföldön a vidéki középosztály elvtelenségéről, magyartalanságáról szerzett. Gyoma, 1939. március 19. Kedves Gyulám! Én itt csak kevéssé juthatok információkhoz, de a helyzetkép, melyet alkothattam magamnak, megegyezik azzal, amelyet Te ábrázolsz leveledben. Borzasztó ez, elképzelni is rettenetes, s azt hiszem, ha volna fantáziánk ahhoz, hogy csakugyan elképzelhessük, meg kellett volna már néhány nap alatt őrülnünk. Az a nép, amely valamikor minisztereket adott a monarchiának, amelynek döntő szava volt egy 55 milliós nagyhatalom egész államszervezetében, s amely amellett Szlovákia és Ruszinszkó adminisztrálására húsz év alatt mesterségesen kitenyésztett egy még nagyobb középosztályt magának, 8 4 ma meg kell hogy elégedjen azzal a kegyes vigasztalással, hogy „kisebb közigazgatási állásokat a jövőben is elnyerhetnek." Ha Te úgy tudnál azokról a szemérmetlen érvényesülési spekulációkról, amelyeket egyesek itt elárulnak, célozva pl. arra, hogy megbánták azt, hogy megmagyarosították a nevüket, akkor érthetnéd csak meg ennek az alsóbb középosztálynak a tudatlanságát és tájékozatlanságát. Kedves Gyulám, azok a dzsentroid elemek, akikre Szabó Zoltán 8 5 céloz, egyenesen képtelen tudatlanságot árulnak el. Szinte a Mohács előtti időkre kell gondolnom, kétségbe kell esnem azon, mennyire fontos most a magyar életszerkezet megbontása, sőt lerombolása a zsidókérdés segítségével, amikor a legborzasztóbb helyzet előtt állunk, melyet ismer a magyar történelem. Nem is tudok írni erről, nincsenek szavaim 55
