Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 4. szám - SZEMLE
A Tanácsköztársaság Magyarbánhcgyesen Válogatott dokumentumok. Összeállította: Balogh György Magyarbánhegyes, 1979. 75 oldal. Magyarbánhegyes Község Tanácsának kiadása (sokszorosítás) SCHNEIDER MIKLÓS Általában nem szoktuk szerencsésnek tartani, ha a helyismereti kiadványi munka szoros függvénye az évfordulóknak. Teljes mértékben azonban nem lehet helyteleníteni azt a gyakorlatot, amely hazánkban általánosnak mondható, vagyis azt, hogy az évfordulók serkentően hatnak a kiadványi tevékenységgel foglalkozó intézményekre és egyéb közösségekre. Ezek a kiemelt alkalmak ugyanis általában meg szokták növelni a társadalom érdeklődését az évfordulóval kapcsolatos kiadványok iránt és ez az érdeklődés jó talajává válhat egy-egy kiadvány sikerének. A Tanácsköztársaság évfordulói is ilyen serkentő alkalmak helyismereti irodalmunkban: a korábbi évfordulók alkalmával országszerte jelentek meg nagy jelentőségű, kitűnő színvonalú kiadványok. Műfaji szempontból vizsgálva ezeknek a kiadványoknak a sorát, azt láthatjuk, hogy a kötetek nagy része dokumentumválogatás, amely egy-egy megyének az 1918/1919-es forradalmak idejéből származó forrásanyagából közöl szemelvényeket. Az ilyen megyei szintű dokumentumválogatások nagyszerű missziót teljesítettek, mikor széles olvasóközönséget ismertettek meg a proletáruralom helyi tevékenységének főbb mozzanataival. Mivel azonban válogatásokról van szó, előfordulhat, hogy a válogatás esetleges, hiszen azt az összeállítószerkesztő szubjektív véleménye is alakítja. Ezért az ilyen kiadványoknak megvan az a veszélye, hogy ha nem csak érdeklődést felkeltő célkitűzést szolgálnak és nem serkentik az érdeklődő olvasót a témában való további elmélyedésre, akkor esetleg torz, féloldalas kép kialakítását eredményezhetik az adott korszakra vonatkozóan. A másik fogyatékosság, amely a megyei szintű dokumentumválogatásoknál szinte kikerülhetetlen, az, hogy egyrészt terjedelmi okok, másrészt az ismétlődések elkerülésének szándéka, továbbá a források hiánya miatt az adott kötetben nincs azonos arányban és megfelelő súllyal képviselve a megye valamennyi települése és így a helyismereti igénynyel fellépő olvasók egy részénél a könyv lapozgatása hiányérzetet kelthet. Hiszen jól tudjuk, ha bárhol megjelenik egy helytörténeti kiadvány, az olvasók többsége legelőször is azt nézi meg benne, hogy saját faluja, városa előfordul-e a könyvben, vagyis, hogy a kötet az ő személyes érdeklődését kiclégíti-e. Ezt az igényt maradéktalanul csak úgy lehetne kielégíteni, ha az eddigi gyakorlat némi módosításával az eddigi megyei szintű dokumentumválogatások után most már megteremtenénk a lehetőségét annak, hogy - természetesen a források szabta lehetőségek szerint - helyi (városi, községi) anyagú dokumentumkötetek jelennének meg. 1918-1919 történeti fontossága indokolja ezt egyfelől, a fennmaradt dokumentáció összességében nem túl nagy, tehát publikálható terjedelme másfelől. A fentieknek megfelelő egyik első kezdeményezéssel Békés megye büszkélkedhet, az 1950-ig Csanád megyei Magyarbánhegyes tanácsköztársasági iratainak kiadásával. Nem véletlen, hogy Magyarbánhegyes és a kiadást vállaló községi tanács az elsők között szerepel a sorban. Magyarbánhegyes a Viharsarokban, de országosan is azon kevés községek közé tartozik, amelynek viszonylag teljes iratanyaga maradt meg a proletárdiktatúra időszakából. A dokumentumok a munkáshatalom 26 napját fogják át (március 22-től április 16-ig), s bár még tíz napig fennállt a proletárdiktatúra Magyarbánhegyesen, arról már nem rendelkeznek a levéltárak szerves és összefüggő iratanyaggal. Talán nem ártott volna kiegészíteni az anyagot a tíz nap szétszórtan vélhetőleg megtalálható irataival, ha másként nem, az ún. TAGYOB-anyagból. Külön érdeme a magyarbánhegycsi kötetnek, hogy a meglévő iratanyagból közölt szemelvények előtt közzéteszi Oltvai Ferenc tanulmányát, amely az iratok alapján készült a magyarbánhegycsi munkástanács működéséről. Igaz, ez a tanulmány egyszer már megjelent, de ennek már tíz éve és különben is csak egy szűk szakmai körben ismert lap, a Levéltári Szemle hasábjain és ezért nagyon helyes, hogy a mostani közléssel az értékes összefoglaló tanulmány a szélesebb érdeklődő rétegek 517