Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Komáromi Gábor: A gazdasági koordináció és a társadalmi munka szerepe Vésztőn a településfejlesztés eredményeiben

A gazdasági koordináció községünkben A gazdasági koordinációt a Békés megyei Tanács 1978. szeptemberi ülésén tekintette át. A testület jónak értékelte a gazdasági koordinációt, de felhívta a figyelmet néhány olyan kérdésre, amelyet a jövőben a népgazdaság helyzetére tekintettel figyelembe kell venni. Községünkben a gazdasági koordináció szervezésére 1973-ig lehet és érdemes visszatekinteni, mivel ebben az évben kezdődött el intenzíven. Gazdasági koordinációban épült illetve újítottunk fel: két óvodát, egy ifjúsági házat, egy sportöltözőt, egy 1000 adagos konyhát. 7 játszótér épült, most épül egy tornaterem, folyamatban van a már említett művelődési ház építésének koordinálása. Építettünk egy könyvtárat és ABC-áruházat. A IV. ötéves terv nagyon jó alapokat biztosított minden településen a gazdasági koordinálásra, ez Békés megyében, de az egész országban fellendülőben volt. Sok gyermekintézmény épült így meg, ez biztosította annak a lehetőségét is, hogy olyan beruházások is elkezdődtek, amelyek nem voltak teljesen megalapozva. Ezek a lehetőségek módot adtak arra, hogy terven felül ruházzanak be a községek, szélesítsék a koordinációjukat, ezen keresztül mozgósítsák a lakosságot, a korábban kihagyott lehetőségeket jobban felszínre hozzák, tulajdonképpen olyan szerveket vonjanak be, akik eddig kimaradtak a segítségadásból. Arról is szó esett már, hogy ahol van beruházás, ott jobban lehet koordinálni, ott van arra mód, hogy még több társadalmi munkát végezzünk. Tulajdonképpen a kettő elengedhetetlen, együtt megy. Ha valamelyik vezető testület koordinálásba fogott és ez sikerült, ezért dicséret járt, ezt jól értékelte a felsőbb vezetés. Olyan hangulat alakult ki, hogy bármilyen megbeszélés történt felsőbb vezetőkkel, mindig szó esett arról, hogy megy a koordináció az adott helyen. „Sláger" volt ez a téma. Most is az, csak más köntösben. Amiért korábban dicséret járt, ma könnyen lehet érte fegyelmit kapni. Összességében azt kell megállapítani, hogy a IV. ötéves terv teljes egészében, az V. ötéves terv közepéig egy korábbi módszer szerint dolgoztunk. 1978-tól ezen a területen át kellett váltani. Csak olyan területi koordináció lehetséges egyrészt, amely be van tervezve, másrészt amely megalapozott. Olyan szerződést kell készíteni, ahol a koordinálásban résztvevő szervek a vállalt pénzeszközt biztosítani tudják, mivel ezzel korábban sok gond volt, bár nálunk mindenki eleget tett a koordinációban való ígéretének. Külön kívánok szólni a kultúrházunk koordinálásáról, melyet 1977 júliusában kezdtünk szervezni a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának egyetértésével és hozzájárulásával. A vésztői művelődési ház olyan állapotban van, hogy kidőléssel fenyegető falait két esztendeje meg kellett támogatni, s azóta is úgy áll. Mi akkor tennénk a legrosszabbat, ha nem készítenénk elő a művelődési ház építését. A tervkészítés folyik, befejezése ez év végére várható. Itt a legfontosabb a lakosság bevonása. Ezt az alábbiak szerint oldjuk meg: 1. A községben dolgozókat felkérjük arra, hogy öt éven keresztül, havonta 20-60 forinttal járuljanak hozzá. Mivel Vésztő községben sok az eljáró dolgozó - mintegy 1500 fő - ezek részére pedig téglajegyet kell készíteni és a lakásukon kell felkeresni a tanácstagok és a népfrontaktívákon keresztül. A téglajegy értéke 50-500 Ft. A lakosság által fizetendő hozzájárulás 5 éven keresztül mintegy 4 millió forint. A szervezési kérdésekre nem kívánok kitérni. Nagy munka volt, de úgy érzem, hogy gyümölcsöző. Az 1978. év lezárása megtöltént, közel 800 ezer forint került a Fejlesztési Alap elkülönített számlájára. A lakosság megértő hozzáállását bizonyítja ez. Mintegy 1935 fő járult hozzá saját elhatározásából, átlagosan öt éven keresztül, havi 32 Ft-tal és 1590 db téglajegyet adtunk el 107000 Ft értékben. A téglajegy eladásnál is elértük azt, hogy az illető vállalta: öt éven keresztül ezt minden évben megveszi azonos névértékben. 2. A koordináció másik iránya az ittlévő gazdálkodó szervek és azon megyei üzemek, amelyeknek Vésztő községben telephelye van. Itt szintén elkezdtük a koordinálást. Olyan nagyobb vállalatot is megkerestünk, ahol több vésztői személy dolgozik. Úgy ítéljük meg, hogy a hozzáállás nem 512