Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Kiss István: A közép-békési városegyüttes kutatási kérdéseiről

A közép-békési városegyüttes kutatási kérdéseiről KISS ISTVÁN Rám hárult az a megtisztelő feladat, hogy első hozzászólóként a közép-békési városegyiittcs életét a maga teljes egészében átfogó vitaanyag alapproblémáját - a városegyiittcs koordinált fejlesztését általános szempontokból méltassam. Úgy vélem, azért esett a választás rám, mert a közelmúltban némileg hasonló tematikával és célkitűzéssel a közigazgatás és az urbanizáció összefüggéseit a Tatabánya, Tata és Oroszlány városokból álló térség fejlődésén keresztül kíséreltem meg feltárni. Sajtó alatt lévő összeállításom azonban az előttünk álló vitaanyaggal és a mögötte lévő hatalmas munkával csak annyiban vethető egybe, hogy szintén egy városegyüttes koordinált fejlesztésének és együttműködésének a szükségességére kívánja felhívni a figyelmet. Vizsgálódásaim ugyanis ennél az anyagnál összehasonlíthatatlanul szerényebb keretek között, más szemszögből, módszerrel, felkészültséggel és apparátussal folytak és így nem esnek azzal azonos súlycsoportba. Szíves engedelmükkel először egy rövid pillantást szeretnék vetni a két térség, vagy városi táj problematikájának közös és eltérő vonatkozásaira. A városi táj kifejezést inkább közigazgatási, mint településföldrajzi értelemben használom és egy olyan térséget értek rajta, amelynek lakói zömmel városi jogállású igazgatási egységekben élnek. A közép-békési városegyiittest Budapest külső városgyűrűjénck két pillére t. i. Debrecen és Szeged közötti, élelmiszergazdasági és könnyűipari bázisú, alíöldi jellegű, a tatai medence városegyüttesét pedig Budapest középső városgyűrűjének egyik sarkpontját jelentő, kitermelő ipari bázisú, hegyvidéki jellegű városi tájnak tekintem. Budapest külső városgyűrűjét egyébként az ország öt kiemelt felsőfokú központja, más szóval nagytájcentruma, a középső városgyűrűt a Budapestet körülvevő felsőfokú és részleges felsőfokú központok, más szóval középtájcentrumok, belső városgyűrűjét pedig a Budapestet körülvevő középfokú központok, más szóval kistáj centrumok alkotják. A tatai medence magterületén nagyjából ugyanannyi ember él, mint a közép-békési városegyiittesén. Területe azonban ennek nagyjából a fele és így népsűrűsége kb. kétszer akkora. Ezenkívül városainak a belterületei isjóval közelebb vannak egymáshoz. A két városi táj nemcsak természeti és gazdaságföldrajzi, hanem történeti vonatkozásokban is eléggé különbözik. A tatai medence városai csak kéthárom évtizedes városi jogállású múltra tekinthetnek vissza. Ezenkívül Tatabánya csak a századforduló idején, a mai értelemben vett Oroszlány pedig csak az ötvenes évek elején települt. Hasonlóvá teszi viszont őket az, hogy mindkettő a megyéje centrumában fekszik és legjelentősebb városuk egyben megyeszékhely. Megegyeznek abban is, hogy a magterülethez csatlakozó egységek funkciója hovatovább alvó településsé illetőleg a tatai medencében ezen belül még második otthonná alakul át, továbbá, hogy szervczctcgyiittcscik egy erősen összefonódott sajátos struktúrát alkotnak itt is és ott is. Hasonlóság van köztük annyiban is, hogy Tatabánya - bár más okokból kifolyóan - felsőfokú funkcióiban ugyanúgy osztozik Tatával, mint Békéscsaba Gyulával és az idegenforgalmi hangsúly nem Békéscsabán, illetve Tatabányán, hanem Gyulán, illetőleg Tatán van. Áttérve a tulajdonképpeni feladatomra, arra szeretném elsőként a szíves figyelmüket felhívni, hogy ha egy probléma az ország két különböző térségében egymástól teljesen függetlenül, nagyjából ugyanabban az időben merül fel, akkor nemigen valószínű, hogy csak kizárólag helyi jelentőségű kérdéssel állunk szemben. Az országos jelentőség egyébként három tendenciaszerűen érzékelhető folyamat várható alakulásával függ össze. 496