Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Herczeg Mihály: Tanácsköztársasági emlékkiállítás Békéscsabán

Vidékünkön is hódított az őszirózsa és a nemzetiszínű kokárda divatja Egy szeghalmi katona 1918 novemberében káskönyvtár és a Kommunista könyvtár füzetei nem közgyűjteményben maradtak ránk... A megyei pártarchívumból és a városi és járási munkásmozgalmi bizottságok gyűjtéséből hasonlóképpen nagy értékű dokumentumok kerültek a kiállításra. A látogató fokozott kíváncsisággal járta végig a tablókat, tárlókat. Békés megyében hagyománya van a nívós történeti kiállításoknak. Ferenc József hírhedt kiáltványától, a háborút bejelentő „Népeim­hez" plakáttól indulunk. Bizony Békés megyében is készült olyan kép a háborús hisztéria korából, amikor még éltették a háborút... De utána ott a borzalom: az ismeretlen katonák hulláiról készült tabló, a requirálásokat bejelentő hirdetmény. A háború rémségeibe, nélkülözésébe belefáradt ország békevágyáról helyi képeken győződhetünk meg. Dr. Simon Béla szarvasi orvos is készített fölvételt az orosz katonákkal való barátkozásról, nemcsak a nagyszénási ismeretlen katona. Kilenc fölnagyított „vezérszöveg" segít a rendkívül gazdag anyag logikai fonalát megtalálni. A képek, szövegek, plakátok időrendi sorrendben és mégis témacsoportonkint vezetnek. Az első az 1918. október 31-i őszirózsás forradalom kitörését mondja el tömören, azt, hogy „Budapest forra­dalmi példáját egyértelműen és gyorsan követte az egész ország". Az egész kiállítás ezt bizonyítja, - de nem valami kisebbrendűségi komplexus kompenzálásaként, - hanem mert valóban ez az igazság. A forradalom az egész ország ügye volt. A nagybirtok Békés megyére is nyomasztóan telepedett. A nélkülözés itt is katasztrofális volt. Még a filantróp füzesgyarmati lelkészt, Kincses Lászlót is arra ösztönözte, hogy fát osszon a fagyoskodóknak 1918 telén, Nagy Ferencné földbirtokos erdejéből, amiért a Csabai Napló kommunistának bélyegezte. Micsoda dokumentumok kerültek itt elő az el­lenforradalom erőinek szervezkedéséről! 1919. január 15-én ezt jelenti a Békés megyei Karhatalmi Parancsnok: „A napokban sámsoni küldetésemet bevégzem és bevonulok Tótkomlósra. A lovas osz­tagomat megszerveztem"... „Szándékomban van Szentetornya, Nagyszénás és Orosháza környékét meglátogatni s az ott feltűnt Bolsevikista mozgalom vezetőit letörni. Különítményem jelenlegi lét­száma 60 ember, 3 gépfegyver és 5 tiszt". Levéltári dokumentumok bizonyítják a nemzeti tanácsok megszűnését, a munkástanácsok megala­kulását. De nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a legkisebb faluban is. Ez az, ami mellett nem mehe­tünk el szótlanul. Itt nem azt akarja elhitetni a kiállítás valami képtelen „lokálpatriotizmussal" (- ahogy A kiállítás a bejárati ajtóból nézve 473

Next

/
Thumbnails
Contents