Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Baranyó Géza: A Körösvidék és a belvízkárok (1953-1975)

A belvízkáresemények modellezése Ennek érdekében a Körösvidék jelenlegi teljes területét a kárkelctkezés esemény helyének, modelljének tekinthetjük. Az elmúlt 1953—1975 közötti 23 év minden egyes évében bekövetkezett kárértéket a modell elemének vehetjük. A hidrológiai események elemzésénél használatos függetlenségi kritériumok itt is érvényesek, azért: a) minden évből csupán egy, az egész évre vonatkozó kárösszeget használjuk; b) bármelyik évben az éves kárérték felveheti a tartomány bármely értékét o-tól maximumig, sőt annál magasabb értéket is; c) az egyes évek kárösszegének a szomszédos évektől, minél inkább függetlennek kell lennie. De mivel a belvízkáresemény a hidrológiai hatótényezők kombinációja révén jön létre, az évkezdést minimális talaj vízkészlet idejére: szeptember i-re indokolt tenni. (dr. Kienitz Gábor nyomán). Ezeket a naptári év előtti, szeptember 1-ével kezdődő, és a tárgyszerinti év augusztus jt-ével befejeződő időtartamokat ,,belvízi évnek" nevezhetjük. Valamennyi elemet az említett év-beosztásban használjuk. A rendkívüli vízjárások idején viszont a belvizek évsorozatban jelentkeznek, és elsősorban az alsóbb talajrétegek többlcttározó hatása miatt, az előző év hatással van az utóbbi év bclvízhclyzctére. Ugyanilyen hatású az öntözés által a területre hozott víz is. Ezektől azonban kénytelenek vagyunk eltekinteni. A károk egyneműsítése Alapelvnek kell tekintenünk azt a tényt, hogy az idők távlatában egy korábbi folyóáron számított pénzérték nem hasonlítható össze és nem összegezhető egy későbbi, szintén folyóáron kifizetett pénzéitékkel. A matematikai műveletek csupán azonos árszintű értékekkel végezhetők, (pl. 1953-ban érvényben volt pénzérték nem tekinthető egyneműnek az 1970. évivel). Másrészt indokolt kiindulni abból, hogy az üzemekben keletkező károk nem csupán üzemi, hanem népgazdasági szinten is összegeződnek. Egy-egy évet vizsgálva: nemzeti jövedelmet csökkentők, ismétlődésüket és múltbeli hatásukat tekintve: nemzeti vagyont csökkentők. Amennyiben a szóbanforgó károk nem jelentkeznének, értékükkel a népgazdaság gazdagabb lenne, összegüket részben bővített újratermelésre, részben pedig a termelésben érdekelt dolgozók közvetlen életszínvonal-növelésére fordíthatnánk. Következésképpen: az előző évek kárai valamilyen diszkontálási tényezővel, kamatos-kamatszámítás útján növelt értékkel jelentkeznek egy később vizsgált időszakban. A másik tényező: a pénz értékének évenkénti változása. A vizsgált időszakban történt csökkenése az, ami szintén egyneműsítést indokol. A két tényező együttes hatását 6%-kal vehetjük figyelembe. A károk összehasonlítási éve, az árszint, az 1976-os év. Az említett diszkontálással egyneműsíteni kell adott évi árszintre a károkat. Miután az esemény tér a vizsgált 23 év során nem volt állandó kiterjedésű; szükséges volt az évenkénti kárértékeket a fajlagos területi értékekre, ezekből a jelenlegi 4108 km

2 teljes területre átszámítani. 454