Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Abonyiné Palotás Jolán: Az élelmiszeripar fejlődésének néhány kérdése a Dél-Alföldön

A szocialista élelmiszeripar ágazati megoszlása (%) így5. évi adatok alapján 1. táblázat Ágazat Bács-Kiskun m. Békés megye Csongrád megye Ország össz. Ágazat Munkások Össz. foglalkoztatottak Állóeszköz bruttó érték Munkások Össz. foglalkoztatottak Állóeszköz bruttó érték Munkások Össz. foglalkoztatottak Állóeszköz bruttó érték Össz. foglalkoztatottak Állóeszköz bruttó érték Hús 4,4 7,6 4,8 6,6 11,4 6,5 20,4 22,3 28,4 16,5 12,1 Tej 3,5 4,1 5,6 3,4 4,1 5,7 4,3 6,1 6,5 7,5 8,3 Tartósító 39,2 32,8 31,9 23,8 19,0 20,4 37,6 30,0 20,1 16,9 13,4 Cukor - 0,2 0,3 17,8 17,2 31,9 - 0,2 1,3 5,6 13,5 Bor 7,2 8,1 17,0 0,1 0,3 0,2 6,9 8,1 8,2 4,5 5,1 Sör 0,5 1,0 0,6 0,9 1,2 0,3 0,7 1,2 0,3 4,2 7,8 Dohány 1,1 1,2 1,3 0,2 0,2 0,4 - - - 3,1 2,6 Baromfi, tojás 19,0 18,2 12,4 18,1 16,2 7,2 10,4 9,4 4,5 5,9 2,8 Egyéb 26,1 26,8 26,1 29,1 30,4 27,4 19,7 22,7 34,4 34,4 32,2 Élelmiszeripar összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A másik, jelentőségével kitűnő iparág a nagy hagyományokon alapuló és dinamikusan fejlődő baromfitenyésztés termékeit feldolgozó baromfi- és tojásfeldolgozó ipar. A körzet mind a vágóbaromfi felvásárlás, mind pedig a vágottbaromfi termelés terén élenjár. (A belkereskedelemnek átadott vágottbaromfi 16 súly %-át ez a három megye adja.) Termékeik jelentős hányada exportra kerül. Vannak olyan élelmiszeripari ágazatok, amelyek jelentősége nem terjed ki a körzet egészére. Ilyen pl. a cukoripar, amelynek szerepe Békés megyében hangsúlyozandó, vagy a boripar, amely Bács-Kiskun és Csongrád megyében számottevő és a húsipar, amely elsősorban Csongrád megyében érdemel kiemelést. Jó néhány élelmiszeripari termék előállítása minimális csak a körzetben. Pl. szinte jelentéktelen a dohányipar és még mindig nagy távolságról - sok esetben külföldről - szerzi be a helyi lakosság a sörsziikségletet. AZ ÉLELMISZERIPAR ÁGAZATI SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA Az élelmiszeripar makro szintű és regionális ágazati szerkezetének változása fő vonásaiban népgazdaságunk extenzív fejlődési szakaszában következett be. Ekkor játszódott le az élelmiszeripar elaprózott kis üzemeinek koncentrálásával párhuzamosan a vidék iparosítása során a tudatos területi decentralizáció. Az Alföld élelmiszeripari fejlődésének Budapestét jóval meghaladó üteme miatt csökkent a főváros részesedése, s jelentős mértékben nőtt a Dél-Alföld szerepe. Az Alföld élelmiszeriparának az átlagosnál dinamikusabb fejlődését támasztják alá azonban még a közelmúlt beruházási adatai is. A 2. sz. táblázat adataiból kitűnik, hogy a vizsgált megyékben az élelmiszeripar részese434