Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye mezőgazdaságának 35 éve (1944-1979)

A szektorok földterületének nagysági'áltozása Békés megyében (1955-1977) szövetkezeti gazdaságok fúziója a későbbi évek alatt is folytatódott és annak eredményeként 1977. évben már csak 84 termelőszövetkezeti gazdaság működött. Az összevonásokkal párhuzamosan növekedett egy-egy gazdaság területe. Amíg 1960-ban egy termelőszövetkezeti gazdaság átlagterülete megyénkben csak 1333 ha volt, addig 1977-ben már 4835 ha. A számok egyértelműen jelzik azt az egészséges folyamatot, amelynek során a termelőszövetkezetek mezőgazdasági nagyüzemekké fejlődtek. Az állami gazdasági szektorban is hasonló változás következett be. 1960-ban egy állami gazdaság átlagterülete megyénkben 5526 ha volt, ami 1977-re 14 358 ha-ra növekedett. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése után a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok közötti különbségek oldódni kezdtek. A két szektor tervezési, beruházási, árszabályozási, ösztönzési és jövedelemclvonási módszere közelítődött. Erősödött az önálló vállalati jelleg és a két szektor között egészséges kooperációs kapcsolat kibontakozása indult meg. Olyan közös vállalatok jöttek létre, amelyben a két szektor vegyesen fordul elő. Ennek legmagasabb integrációs formátumai a Békés Megyei Agráripari Egyesülés, amelyben 14 termelőszövetkezet, 3 szövetkezeti társulás, 2 állami gazdaság, 2 élelmiszeripari vállalat és t kereskedelmi vállalat tömörült. Az egyesülés alapvető feladata a regionális lehetőségek maximális kihasználásával a mezőgazdasági termelés növelése és a társult feldolgozó a forgalmazó vállalatok segítségével a termékek szervezett és előnyös értékesítése. 4. A TERMELÉS MŰSZAKI BÁZISA Békés megyében, hasonlóan az ország többi megyéihez, a felszabadulás előtt a mezőgazdasági termelés műszaki bázisa gyenge volt. Dominált az állati vonóerő és a munkagépeket is ezek erőkifejtéséhez méretezték. Ezt a helyzetet valamilyen módon oldani kellett, hogy tér nyíljon a korszerű technikai eszközök használatára. Mivel az erő- és munkagépek megvásárlására nemcsak a kisparaszti gazdaságok, de legtöbbször a mezőgazdasági szövetkezetek sem voltak képesek, az állam létrehozta a gépállomások rendszerét. 1948-ban kezdődött A gépállomások szervezése. Megyénkben ebben az évben Battonyán, Békéstarhoson, Gyomán, Mezőgyánon, Szarvason, Békéssámsonban, Szabadkígyóson,