Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - SZEMLE

Az ellenforradalom leverése utáni gyors konszolidációt mutatják az 1957-1958-as évek számai és dokumentumai. 1957 első hónapjaiban még feloszlott néhány szövetkezet, azonban még abban az évben több mint száz újjáalakult. Már 1957 végen, 1958-ban megkezdődött a szövetkezetek egyesülése, számos szövetkezet beolvadt más szövetkezetbe, újak is alakultak és létrejöttek a teljes átszervezés feltételei. Az 1959-1960-1961-es évek szövetkezeti adatai és dokumentumai a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folyó küzdelem győzelmét jelzik. A három év számai kétirányú változást mutatnak: Egyrészt 104 új szövetkezet alakult és a már működő szövetkezetekkel együtt megteremtették a megyében a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kereteit. Másrészt 87 szövetkezet egyesülés vagy beolvadás útján csatlakozott más szövetkezethez. 1962-től a szövetkezetek számának lassú csökkenése a megszilárdulás, a mind optimálisabb üzemnagyság, a parasztság korábbi rétegződéséből származó korlátok lebontásának és az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának folyamatára utal. A szövetkezetek egyesülései 1974-1975-bcn váltak legszélesebb körűvé, 41 szövetkezet olvadt be más szövetkezetekbe. E folyamat eredményeként a szövetkezetek száma 102-re csökkent. A 28 év alatt megtett út vajúdásai tükröződnek azokban a számokban, amelyek azt mutatják, hogy hány évig álltak fenn a megszűnt szövetkezetek: Az 1948-1976-os években megszűnt szövetkezetek fennállásuk éveinek száma szerint A fennA szöA fennA szöA fennA szöállás vetkezeállás vetkezeállás vetkezeéveinek tek eveinek tek éveinek tek száma 1 196 10 2 28 11 3 90 12 4 41 13 5 51 14 6 37 15 7 37 16 8 33 17 9 22 18 A szövetkezetek közel egyharmada csak egy évig működött, nagy többségük - mintegy 80% az 1957 előtt alakult és feloszlott szövetkezetek közé tartozott, kisebb részük az 1957-1961-es években alakult szövetkezetek köréből való volt, amelyek egy évi működés után beolvadtak más szövetkezetbe. A hat évnél hosszabb ideig fennálló szövetkezetek egyesülés vagy beolvadás útján szűntek meg. A nagyobb határral rendelkező települések szövetkezeti változásait, a települések parasztságának vajúdását érzékelni lehet abból is, hogy pl. 21 községben és Debrecen városban a 28 év alatt 409 szövetkezctalakulás történt, s végül 43 szövetkezetbe egyesült e települések parasztsága. Az adattárat 1962 végéig kísérik a III. fejezetben szereplő dokumentumok. „1962-re kialakultak a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság keretei, ennek tartalommal való megtöltése az azóta elmúlt 27 19 3 7 20 3 14 21 1 5 22 2 7 23 3 12 24 2 9 25 6 5 26 4 8 másfél évtizedben történt meg. Reméljük, sor kerül e korszak dokumentumainak feltárására is" - olvasható a kötet előszavában. Nem túl gyakran fordul elő, hogy „levéltári közlemény" előszavát megyei párttitkár írja. E dokumentumkötet az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága titkárának előszavával jelent meg. Ez nemcsak a kötet készítőinek gondos és értékes munkáját elismerő gesztus, hanem felhívásnak is lehet tekinteni a helytörténészek, termelőszövetkezeti történetet írók, megbízóik és segítőik számára: törekedjünk szocialista fejlődésünk történelmi forrásainak következetes feltárására, a termelőszövetkezeti történetírás színvonalasabb művelésére. Ennek elősegítését tűzték ki célul a dokumentumkötet készítői. A jövőbeni szerzőkön, megbízóikon múlik, hogy a kötet elérje célját. 373