Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hévvizi Sándor: Gyoma földrajzi köznevei

kenderáztató kenderásztató ,a kender áztatására szolgáló tó, állóvíz'. Gyomán közszóként használják, de földrajzi névként nem szerepel. KENDERFÖLD kenderfőd ,kendertermesztésre használt földterület' - 1854: „..kiknek németzugi kenderföldjeik nincsenek.." (Gy. P. 1854. júl. 2.), 1906: Kenderföld (T. 15). kert — 1. ,a lakóházhoz tartozó gyümölcsös, konyhakert és virágoskert', 2. .gyümölcsös' - 1832: ,,..A Tanyákra járó út a Bánom Kert közéig.." (Urb. ir.), 1854: „..Mata kerti egy járás szőlleje.." (Gy. P. 1854. jan. 29.). Gyoma belterületének környékén több nagyobb kiterjedésű gyiimölcsöskert volt, és van ma is. Ezek általában árkokkal és kerítéssel voltak körülvéve, s csősz is őrködött bennük. könyök — ,folyó, ér hirtelen irányváltoztatása' - 177?:,,.. Kőrős ér Könyökéiül Gabonás ér felé.." (Harr. E. 47/177?), 1832:,,. .Zöld lápossá a Körös könyöktől.." (Urb. ir.). A földrajzi köznév a behajlított emberi könyökre való hasonlatosságra utal. körgát — ,a falut részben vagy egészben körülvevő, árvíz elleni védőgát' - 1926: „. .Magtárlaposi körgátnak haszonbérbe adása.." (Gy. T. jk. 1926/91), 1938: ,,.. Ócska körgát a mezőberényi határig .." (Gy. ir. 6764/1938). Ezeknek a körtöltéseknek az árvizes időkben igen fontos védelmi szerepük volt, és részben van ma is. körtöltés körtőtis: körtőtés ,a falut részben vagy egészben körülvevő, árvíz elleni védőgát' - 1929: ,,. .a sárgagáttól a pocosi körtöltésig.." (Gy. T. jk. 1929/60). Azonos a körgáttal. köz ~ 1. ,az utcák közötti keskeny átjáró', 2. ,közrezárt terület' - 1822: Sár Tó Köz (T. 7), 3. ,két táj közötti terület' - 1832: ,,.. A Tanyákra járó út a Bánom Kert közéig.." (Urb. ir.), 1864: „. .konyhák kőze, Pohalmi varsány és Pohalmi telek között.." (Pesty). központ köszpont 1. ,majorközpont', 2. .termelőszövetkezeti, állami gazdasági tanyaközpont' Központ. A termelőszövetkezeteknél azt nevezik központnak, ahol a gépműhely, istállók, magtár, keverő valamint a közvetlen vezetőség irodái és a dolgozók egy részének lakásai vagy szállásai vannak. kubik ~ ,földkitermelő hely' - Kubik. kút — 1. .pusztai, ásott kút' - 1873: ,,.. A ki a kis pusári kúthoz megy itatni.." (Gy. P. 1873. júl. 27.), 1873: ,,.. kalapos pusztájára az ú. n. új kútra.." (Gy. P. 1873. jún. 2.), 2. ,artézi kút' - Csepegőkút, 3. ,a törpevízmű nyomós kútjai'. A jelentősebb pusztai kutakat még az egyes térképek is névszerint megjelölték. (Pl. 1909: Csapósziget kút) (T. 16). külső kilső ,a falutól távolabb eső' - 1864: „..Külső szék halom, azonnevű területtel.." (Pesty), 1906: KüIső tanya (T. 15). laponyag — ,lapos, mélyfekvésű, mocsaras jellegű terület' - 1775: „..innen ment az határ Esküt Laponyágnak az Kőrös érig..; ..Lukas halomhoz közel lévő Tetves Laponyág.." (Harr. D. 28/1775). Ezt a földrajzi köznevet ma már ritkán használják. lapos — ,lapos, mélyebb fekvésű terület' - 1782:,,..Onnan a Bere Lapossára fordulván.." (Harr. E. 45/1782), 1832: ,,..A Zöld lápossá a Körös könyöktől.." (Urb. ir.). Olyan földterület, amelyen nagyobb esőzések alkalmával megállt, és gyakran ma is megáll a víz. A Körös szabályozása előtt lapályos, lápos terület volt. legelő — ,jószáglegelő, füves terület az állatok legeltetésére' - 1873 :,,.. A Sziki legelőn.." (Gy. P. 1873. febr. 9.), 1898: ,,..a hullámtéri torzsás zugi legelőre hajthassák.." (Gy. T.jk. 1898/181). lénia — ,egyenes, kijelölt, kimért út, legtöbbször dűlőút' - 1832:,,.. Az Orosházi és szentesi utak a Lineatól az Ugarokig.." (Urb. ir.). Ez a földrajzi köznév Gyomán 111a már alig ismert, csak történeti adatunk van róla. liget ~ ,bokros facsoport, amelyet a faluban telepítettek' - 1906: Erzsébet-Í^eí (T. 15). löger ~ .szérűskert' - 1876: ,,..a bikaházi logerben szénája van eladó.." (Gy. P. 1876. nov. 19.), 1878: „..Bánomkerti lágerben levő kaszállója.." (Gy. P. 1878. máj. 12.). A falu szélén kijelölt olyan terület, ahová a gazdák a betakarított jószágtakarmány nagy részét egybehordták. A lágeren vagy másképpen a lógerkerten belül mindenkinek volt egy meghatározott területe, ahová a szénát, szalmát stb. odavitte. A kertben lógercsősz őrködött. lógerkert ~ szérűskert' - 1873: ,,. .A Nagyszirti; lógerkertben nád van eladó.." (Gy. P. 1873. 363