Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hévvizi Sándor: Gyoma földrajzi köznevei

össze. Ez a gyűjtés, miként Kardoskúton, a már országosan kialakult módszer szerint történt (Vö. A földrajzi nevek gyűjtésének, ellenőrzésének és közzétételének kézikönyve. Készült: Budapesten a MTA Nyelvtudományi Intézetében 1978-ban). A földrajzi nevek gyűjtésében bizonyos történeti anyagon túlmenően (croquis, kataszteri térképek, Pesty Frigyes-féle kéziratos gyűjtemény névanyaga) legnagyobb szerepe az élőnyelvi helynevek lejegyzésének van. Ez azt jelenti, hogy a település földrajzi elnevezéseinek a gyűjtője a község, város bel- és külterületét jól ismerő, helybeli születésű adatközlőkkel bejárja a terepet, s őket kérdezgetve, ez alkalommal jegyzi le a neveket. Ezt a módszert követtük Gyomán is, annyi eltéréssel, hogy a gyomai gyűjtés bővebb történeti anyagot tartalmaz, mint amennyire a megyei gyűjtés alkalmával szükség lesz. A földrajzi nevek összeírásánál célszerű számbavenni a földrajzi közneveket is, hiszen ezek jelentik a helymeghatározó földrajzi elnevezések magját, alapját. Tudjuk, hogy a földrajzi köznevek a térfelszín függvényei. Ami folyó, azt nem nevezhetjük például patak-nak, vagy nem mindegy az sem, hogy halom-ró\ vagy part-ról beszélünk-e. A földrajzi köznevek értelmezése, jelentésfeltárása tehát igen fontos feladat. A ,,Somogy megye földrajzi nevei" című kötetben Markó Imre Lehel már összeállította a megye földrajzi közneveit. Gyoma földrajzi neveinek összegyűjtésekor mi szintén kitértünk erre, s mivel a kötetben helyhiány miatt nem közölhettük, ezért most mintegy kiegészítésképpen, pótlólag tárjuk az érdeklődő olvasó elé. Gyoma földrajzi közneveinek közlésével Békés megye földrajzi neveivel foglalkozó gyűjtőknek is szeretnénk támpontot adni. Ez azonban csak az egyik célunk. A másik az - és ez a fontosabb - hogy a gyűjtők majdan saját tapasztalataik alapján ellenőrizzék, kiegészítsék egy-egy földrajzi köznév jelentéskörét. Ez ugyanis tájegységenként változhat. A megyében ugyanakkor előfordulhatnak olyan földrajzi köznevek is, amelyek Gyomán nem ismertek, vagy esetleg más jelentéssel bírnak. Fontos, hogy ezeket a gyűjtők felfedezzék, lejegyezzék. Ha Békés megye földrajzi neveit sikerül összegyűjteni, a megjelenő kötetben terv szerint helyet kapnak a megye földrajzi köznevei is. Gyoma földrajzi közneveit betűrendben közöljük. Az egyes szócikkek felépítése a következő: a) köznyelvi címszó, b) nyelvjárási alak, c) jelentés, d) példa, e) esetleges magyarázat. Amennyiben a címszó és a tájnyelvi (kiejtés szerinti) alak megegyezik, úgy ezt tildével (—) jelöljük. Egy címszónak több jelentése is lehet, ezeket sorszámmal láttuk el (1., 2., 3.), a példákat pedig a megfelelő jelentéshez kapcsoljuk. A példák után zárójelben a források jelzetei láthatók. Ezeket a földrajzi közneveket gyomai adatközlők magyarázták, értelmezték, jelentésüket ők adták meg, s ezen mi nem változtattunk. akol — 1. .jószág számára bekerített hely', 2. ,ól, istálló kifutóval' - 1876: ,,..a bika akolnál törekje.. van eladó.." (Gy. P. 1876. jan. 16.), 3. ,az ól kifutója'. A köznévnek mindhárom jelentése ismert. Az aklot a gyomai adatközlők szerint főleg a disznók és a juhok számára építik. állás álás 1. ,a jószág delelő vagy éjszakai pihenőhelye', 2. ,a jószág pihenőhelye' - 1864: „Nagyállás... hajdan nagy baromállás hely volt, honnan vette nevezetét.." (Pesty), 1832: „.. Túl a Körösön pedig a Perjés állás körül.." (Urb. ir.), 1782: ,,.. hogy a Pohalmi puszta a Nagy és Kis Álláson túl való Kiss határnál végződik.." (Harr. E. 45/1782). A legelőnek az a része, ahol a jószág ivott és utána meghevert, hosszabb-rövidebb időre megpihent. A pásztorok általában úgy választották ki, hogy magasabb, víztől védett hely legyen. állomás áloinás 1. .vasútállomás', 2. ,vasúti megálló' - Ozedi-állomás. alsó — 1. .valamely területnek a déli része' - 1906: Alsó csepüs kert (T. 15), 2. ,délebbre fekvő' 1851: Alsó német utcza (Szabó F. 33), 1898: ,,Alsó berényi út kikövezése.." (Gy. T. jk. 1898/40), 3. .alacsonyabban fekvő' - 1864: ,,..az alsó rész, Fegyvcrneki oldalnak is neveztetik.." (Pesty.) árok — 1. .természetes vagy mesterséges, hosszú gödör' - 1782: ,,..az ördög árka partján, ahol most..; ..a Póhalmi varsányban az ördög árka partján.. (Harr. E. 45/1782), 1896: ,,.. A régi ördögárok, mely Sas és Csépa közt átlépett a Tiszán s keresztül vonult az Öcsöd melletti Tatárszállás pusztán, 359