Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - FORRADALMAK-TANÁCSKÖZTÁRSASÁG - Marsi Gyula: Társadalom és irányítás

az irányítási rendszer fejlesztése, tökéletesítése centrális feladat. Vö. Az MSZMP X. és XI. kongresszusának határozatai. 10. „Ha ez a tudományos irányítás nem következik be, szükségszerű, hogy kiessék az ember kezéből, és a mesterséges környezet, mint a megoldatlan emberi mű, teljes egészében ránehezednék az emberre." (R. Richta: i. m. 167.1.) 11. F. baade a neves nyugatnémet közgazdász, bár közben kesergett Versenyfutás a 2000 évig című ismert munkájában (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965.) amiatt, hogy a világ súlypontja a keleti világra tevődik át, lényegében ugyanígy látja az emberiség jelenkori feladatait: „A 2000. év felé tartó világversenynek csak egyetlen értelmes célja lehet: teljesen új világ felépítése, olyan világ megteremtése, amely nem ismer éhínséget, szegénységet és háborút." (24. lap.) 12. Az SZKP XXIV. kongresszusán ezt a törekvést M. Keldis akadémikus kiemelte felszólalásában: „A termelőerők fejlődésének hosszútávú előrejelzését, sőt a társadalmi prognosztikát is jobban és gyakorlatiasabban kell alkalmazni." 13. Dr. Derne idézett művének 49. lapján írja: „A vezetés hatása a szocializmus viszonyai között társadalmi méretű, a napi politikumot elvi bázison épülő távlati tervek szerint szolgálja, így a szocializmus az a társadalmi forma, amely a társadalom valóságában kiteljesíti a vezetést." 14. F. Baade művének 126. lapján: „A fejlett társadalom, abban, hogy az általános emberi fejlődés állandó előnyben legyen az anyagi technika hömpölygő áradatával szemben, szigorú életbeni szükségességet, majd a szabadság specifikus alapelvét látja. Ez a viszonylat határozza meg a szocializmus egzisztenciális indokoltságát." 15. Ugyanott a 172. lapon: „Nyilvánvaló, hogy a társadalom fejlődése a tudományos technikai forradalommal közvetlenül eljut arra a pontra, amelyről tovább már nem ragadható meg, ha nem támaszkodik az ember és az emberi fejlődés komplex tudományos szemléletére." 16. F. Baade aggodalma a társadalmi mozgás szükségszerű tendenciájának felismeréséről tanúskodik: „Egészen másként alakul a kép akkor, ha a következő évtizedek során az elmaradott népek nagy része, sőt esetleg túlnyomó többsége azzal a kényszerrel kerül szembe, hogy kommunistává váljék. A továbbiakban megmutatjuk: egyáltalán nem szükséges, hogy ez a kényszer kívülről jöjjön, azaz a kommunista tömb többé vagy kevésbé erőszakos hódítása érvényesüljön. Az elmaradott országokban jelentékeny belső erők vannak, amelyek kényszeríthetik ezeket az országokat... hogy a kommunizmus rendszerére térjenek át." 17. V. I. Leninnek a vezetéssel, irányítással kapcsolatos gondolataiból gazdag gyűjteményt ad a Szövetkezeti Gazdaságszervezési és Számítástechnikai Iroda „V. I. Lenin: Szervezés - Vezetés - Ellenőrzés" című kiadványa. (Budapest, 1968.) 18. V. Afanaszjev már idézett műve külön fejezetben foglalkozik a tudományos irányítás általános elveivel. 19. Vö. Afanaszjev könyvének „A tudományos társadalomirányítás néhány tapasztalata a Szovjetunióban" című fejezetével. 20. Afanaszjev idézett művének „Az ösztönös szabályozástól a tudományos irányításig" című fejezete vázolja az új viszonyokat. 21. Afanaszjev jelzett művében elemzi ennek az elvnek a szerepét, jelentőségét. Itt csupán a társadalom tudományos irányításának alapkérdésével való kapcsolatát hangsúlyozom. 22. A társadalom tudományos irányításának jó néhány alapvető kérdését, különösen a marxizmus-leninizmus alapvető szerepét érintik Besztusev-Lada: Az emberiség jövője és a burzsoá futorológia című cikkükben. (Társadalmi Szemle, 1971. 4. szám.) 35