Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 3. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Becsei József: Gyula településrendje

nek az új lakótelepek (Budrió, stb.), új üzemek, szállodák, üzletek, KTSZ-telepek, 1970-ben 8570 lakás volt Gyulán, ennek fele 2 vagy több szobás, negyede (25,2%) vízvezetékkel el volt látva, csaknem fele rendelkezett hálózati vagy palackos gázzal, 1813 az utolsó tíz évben épült. Ezen lakások többsége az új lakótelepeken épült fel, de a város szabad területek, a kertségek felé is terjeszkedett. A várost korábban nagy kertövezet vette körül, amely felé előrehaladt az építkezés, részben lakóházak, részben nagy helyigényű üzemek építésére használják fel. Amint alföldi városaink többségében, úgy Gyulán is az ipari üzemek részben a város belsejében (Húsipari Vállalat régi telepe, Harisnyagyár, stb.) települtek, a városrendezési tervek és törekvések azonban itt is szép eredményeket hoztak az északi és déli ipartelep létrehozásával. Végeredményében kibontakozik előttünk Gyula belső funkcionális szerkezete (9. ábra). A központi funkciókat ellátó intézmények, a fontosabb utak a városközpontba futnak be. Jelentős előnyt jelent, hogy a legnagyobb forgalmú és nemzetközi út elkerülő a központot. A belső szerkezet tekintetében tehát Gyula néhány sajátosságot mutat, de alapvetően mégis megegyezik más alföldi városok szerkezetével (becseij. 1973/a). IRODALOM AraczkiJános 1978 : Hozzászólás a közép-békési centrum kérdéséhez. Békési Élet, XII. évf. 2. sz. pp. 212-215. BálintJózsef 1978: Társadalmi rétegződés ésjövedehnek. Budapest. Balogh István 1961: Tanyák és majorok Békés megyében a 18-19. században. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai. 25. Gyula. Becsei József 1966: A tanyai település néhány kérdéséről. Földrajzi Értesítő. XV. évf. 3. f. pp. 385-406. Becsei József 1969: Békés megye mai területének gazdasági és társadalmi struktúrája a Tanácsköztársaság előtti évtizedekben. (In: A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919. Szerk. SZABÓ FERENC) Békéscsaba pp. 13-59. Becsei József 1971: A felszabadulás utáni gazdasági-társadalmi változások hatása Békés megye településeire. Békési Élet, VI. évf. 1. sz. pp. 1-17. Becsei József 1973/a: Az alföldi „mezővárosok" szerkezetének átalakulása. Földrajzi Közlemények, XXI. évf. 1. sz. pp. 37-67. Becsei József 19731b: Békés megye külterületi népessége. Békési Élet, VIII. évf. 3. sz. pp. 467-499. Becsei József 1975: A felszabadulás utáni urbanizálódás Békés megyében (In: Tanulmányok ... 1975. MSZMP Békés megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága. Szerk: JUHÁSZ JÓZSEF) Békéscsaba, pp.^ 67-90. Becsei József 1976: Békéscsaba térbeli alkata. (In: Békéscsaba földrajza. Szerk.: TÓTH JÓZSEF) Békéscsaba, pp. 415-488. Beluszki Pál 1967: A magyar városok központi szerepköre. Statisztikai Szemle, pp. 543-563. Enyedi György 1967: A Délkelet-Alföld mezőgazdasági földrajza. Budapest. Erdei Ferenc 1939: Magyar város. Budapest. Erdei Ferenc 1942: Magyar tanyák. Budapest. Féja Géza 1937: Viharsarok. Budapest. Görffy István 1928/a: A tanyai telepedés kezdetei. Magyar Szemle, 2. sz. Györjfy István 1943: A magyar tanya. (In: Magyar falu, magyar ház.) Budapest Haan Lajos 1870: Békés vármegye hajdana. Pest. Halmos Béla 1956: Gondolatok Gyula város és környéke területrendezésével kapcsolatban. Földrajzi Értesítő V. évf. 1. f. pp. 55-70. Halmos Béla i960: Gyula város településképe. Földrajzi Közlemények LXXXIV. k. 1. sz. pp. 85-88. Hanzó Lajos 1959: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében. Gyula. Implom József 1968: Gyula város története. Gyula. Karácsonyi János 1896: Békés vármegye története. I—

III. k. Gy. Kismarjai Konrád Emil 1935: Harruckern János György báró és telepítései. Gyula. Lettrich Edit 1965: Urbanizálódás Magyarországon. Földrajzi Tanulmányok. 4. Budapest. Lettrich Edit 1972: Helyzetkép a szociálgeográfia mai állásáról. Földrajzi Értesítő XXI. évf. 2-3. f. pp. 359-366. Madarász Tibor 1978: Gondolatok a közép-békési várostársulás lehetőségéről. Békési Élet XIII. évf. 4. sz. pp. 485-491. Makoviczki János 1978: Hármas városegyüttes Békés megye közepén. Békési Élet XIII. évf. 2. sz. pp. 215-220. Marsi Gyula 1978: A közép-békési centrumok és a korszerű városi létfeltételek. Békési Élet XII. évf. 1. sz. pp. 81-85. 332